Napról napra

Igen, így érdemes színházat csinálni; meggyőződéssel állítom ezt még akkor is, ha az öt és fél órás tour de force közben, és különösen a vége felé többször úgy éreztem, hogy elviselhetetlen és tűrhetetlen, amit látok és érzek. És akkor arról, hogy a színészek mindezt hogyan működtetik és viselik el, még egy szót sem szóltam. Tomi […]

Az sem lehet egyszerű feladat, hogy a Tháliának – vagy akár a többi szórakoztató, kommersz, bulvár jelzővel illethető színháznak – minden évadban kell találnia négy-nyolc olyan színdarabot, amely felkínálható a könnyebb műfajt preferáló közönségének. Érthető, sőt helyénvaló, ha ezenközben a színházvezetés a prózai műfajon belül is változatosságra törekszik. Ebben az évadban a Thália Színház indulásként […]

In the second season of our project of American – Hungarian collaborations, we would like to continue to deal with the problem of how to approach the question of PC (political correctness) when it comes to the performing arts. What is “diversity” and how diversity appears? Who are the performers, directors, writers? How can we […]

Amerikai–magyar együttműködésben megvalósuló projektünk II. évadában továbbra is azt vizsgáljuk, hogyan közelíthető meg a PC (political correctness, politikai korrektség) kérdése az előadó-művészetek területén. Mit jelent a diverzitás, és hogyan jelenik meg? Kik ma az előadók, az írók, a rendezők? Hogyan egyeztethető össze a művészeti szabadság a sokféleség etikai követelményével? Fontos és aktuális témák ezek, amelyeket […]

Figyelemre méltó elköteleződést mutat, ha egy színház évadának első három premierje közül kettő kortárs magyar ősbemutató. Különösen, hogy olyan vállalkozásról van szó, amely annak idején a színvonalas szórakoztatás jegyében született, és alapvetően a mai napig ez az irányvonal határozza meg a repertoárját. De szintén jelentős múltra tekint vissza a társulat azon törekvése, hogy izgalmasnak ígérkező […]

A Független Színház Magyarország évek óta végez szervezői és összekötői munkát magyar és nemzetközi roma és nem roma alkotók között, amelynek szemléje mindig az adott évben megvalósuló, világszerte egyedülálló Nemzetközi Roma Színházi Fesztivál. Érdeklődésemből fakadóan mesterszakos hallgatóként most először önkénteskedtem is a fesztiválon, amelyen a visszatérő társulatok mellett idén több új névvel is találkozhatott a […]

Bacskó Tünde színészi útja Debrecenből a József Attila Színházba, majd a Pécsi Nemzetibe, onnan a Stúdió K-ba, majd vissza a Mecsek aljára vezetett, ahol a Pécsi Harmadik Színház meghatározó művésze és Fábián Gáborral a Tandem Színház megalapítója. Életpályája mellett a pályaelhagyás szorító kényszeréről, bizonytalanságról és a lehetséges továbblépésről is beszélgettünk.

Az abszurd humor jól ütemezett és kifogyhatatlan, az elrugaszkodott helyszínek vizuálisan is eltávolodnak a valóságtól, miközben a külön kis heppjeikre fixált szereplők által a tudattalan vágy és a tudatos szándék epikus küzdelme elevenedik meg az exopotámiai sivatagban. Ebben a Boris Vian-átdolgozásban épp csak az tűnik oda nem illőnek, hogy Fehér Balázs Benő rendezése tulajdonképpen nagyon […]

Ahhoz szoktunk, hogy manapság a performansz egyszemélyes, a monodráma szinonimája. Kimódolt koncepció fogja össze, a mutatvány pedig elmozdíthatatlanul épít a személyiségre, személyiséget épít. Ezzel szemben az itt bemutatott két csapat egyaránt kétszemélyes intézmény, önkéntes társulás: amit ketten tudnak, azt viszik színre. Kivonulók, ha nem is üldözöttek, és sajátosan fáradtak, például az egyirányú magyarázatoktól. Munkáik a […]

Szinte már közhelyszámba menő megállapítás, hogy a globális világrendben a középkorú fehér férfié – írd és mondd: a teremtés koronájáé – a vezető szerep. A társadalmi berendezkedéstől kezdve a tudományos világ hierarchiájáig, a biztonsági öv kialakításától a középületek hőszabályozásáig, a nézőknek fenntartott mellékhelyiségek arányától a színházi szerepekig minden nekik kedvez. Mégis mintha egyeseknek egy idő […]

Egy kerek számról, a nulláról, járható és járhatatlan finanszírozási utakról, továbbá szakmai hitvallásunkról, szándékainkról és vágyainkról szól év eleji, ám nem túl ünnepélyes hangvételű szerkesztőségi jegyzetünk. Amivel egyszersmind útjára indítjuk az ezentúl minden cikkünk végén megtalálható barionos támogatási felületünket, melyen keresztül bárki, aki arra indíttatást érez, egyszerűen és gyorsan támogathatja a szerkesztőség munkáját és vele […]

A Katona József Színház legújabb nagyszínpadi bemutatója nemcsak egyszerűen lebontja, az alkotók gyakorlatilag nekifutásból törik át azt a bizonyos negyedik falat. Látszólag játszi könnyedséggel, végtelen természetességgel, és ami talán a legfontosabb: kivételes hitelességgel.