Megszámoltuk: 1494 szerzője volt a Színház folyóiratnak 55 év alatt. Brutálisan nagy szám, magunk sem hittük volna, hogy a folyóirat körül évtizedek alatt felgyülemlett szellemi kör ilyen hatalmas. Ennek fényében máris elenyészőnek tűnik az a több mint két tucat szerzői lapemlékezet, amellyel a Színház nyomtatott kiadását honlapunkon is elbúcsúztatjuk, párhuzamosan az utolsó, szintén a folyóirat…
Czakó Julianna Jelénája olyan hatást kelt, mintha radioaktív elem lenne a házban: sugárzik. Megfertőzi a férfiakat. Alighanem megkattogtatná a Geiger–Müller-számlálót, de még az is mosolyogna rá, ha tudna.
Az idei év nem csupán Petőfi-emlékév, hanem Veszprém Európa Kulturális Fővárosának éve is. Mindkettő önmagában is jó apropó lenne egy színházi premierre, a Forte legújabb előadásának azonban mindkettőhöz köze van, hiszen A helység kalapácsa adaptáció a veszprémi Hangvillában, az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat két napos megnyitójának részeként került bemutatásra.
A József Attila Színház profilja az utóbbi években lassan, finoman, de érzékelhetően változott. Megjelentek a palettán olyan előadások, amelyek a színvonalas szórakoztatás mellett mélyebb rétegeket is kínáltak, s a direkció több alkalommal is neves vendégszereplőket invitált a színházba (miközben frissült maga a társulat is, főként fiatal színészekkel). Emellett látható munkabefektetéssel, erősödő professzionalizmussal hoztak létre klasszikus…
Göndör László színész, performer és Szkipe, azaz Nagy József táncművész, koreográfus, rendező beszélgettek Laci performanszáról, arról, hogy mi ma a színpadi bátorság és a progresszió, és hogy mit kell csinálni, ha nincs pénz. A Távbeszélőben alkotókat kérünk fel, hogy hívják meg egy tőlük távol élő kollégájukat szakmai eszmecserére. A beszélgetést kísérte, lejegyezte, szerkesztette Proics Lilla.
Számos érvényes, bár nem feltétlenül szívderítő leírását ismerjük a valóságunknak. Ezek egyikét A szexualitás története című vállalkozás szerzőjétől, Michel Foucault-tól kapjuk, aki a mindenkori hatalomgyakorlásnak kiszolgáltatott szexualitás biopolitikai mátrixán belül kereste az egyén szabadságának, azaz szabadságelvű szexuális döntéseinek és viselkedésformáinak a hagyományait és lehetőségeit (társadalomtudósként és magánemberként is). Egyrészt ebből – a Lestyán Attila által…
Azt beszélik, öt percig sem bírja ki, hogy senki legyen. Muszáj megpróbálnia győzni, de gyűlöl veszíteni. Felmorzsolódik az őt szerető nők között, mint görög hős darabokra tört szobra, síkjaira esett kubista festményalak, történeteiben, megszépített-kiszínezett meséiben élő, nagyra nőtt gyermek. Félni kell tőle, és dajkálni kell, rettegni és eligazítani őt. Magánya és nárcizmusa kegyetlen, szánni, talán…
Az orwelli disztópiától (1984) az Adyról és szerelmeiről szóló szenvedélyes filmszínjátékon át (Elfogyni az ölelésben) a virtuóz komédiáig (Teltház) műfaji sokszínűség, eredeti vizuális, összművészeti megoldások jellemzik Horgas Ádám rendezéseit. Író, rendező, producer minőségében az online tér kihívásait, lehetőségeit is kiaknázza, a Digital Producer kitalálójaként alkotói csapatot épít. Úttörő vállalkozásokról, színházi forradalomról, Zoli bohóc csodálatos, filmre…
O’Neill drámája 1941-ben íródott, de csak a halála után kerülhetett nyilvánosságra. A szerző döntése érthető: a dráma ihletője ugyanis saját családja volt. A zsugori vállalkozóvá lett valamikori színész apa, a morfiumfüggő anya, az alkoholizmus felé a legjobb úton haladó, szintén színész fiú és költői lélekkel megáldott, tüdőbeteg öccsének egyetlen napja fájdalmas élveboncolás. Egy egymást egyszerre…
Megszámoltuk: 1494 szerzője volt a Színház folyóiratnak 55 év alatt. Brutálisan nagy szám, magunk sem hittük volna, hogy a folyóirat körül évtizedek alatt felgyülemlett szellemi kör ilyen hatalmas. Ennek fényében máris elenyészőnek tűnik az a több mint két tucat szerzői lapemlékezet, amellyel a Színház nyomtatott kiadását honlapunkon is elbúcsúztatjuk, párhuzamosan az utolsó, szintén a folyóirat…
