Napról napra

„…nincs olyan ember, akinek a kezéhez nem tapadnak bűnöcskék. Ez az emberi természet alapbeállítása. Ilyennek teremtett minket a Jóisten. Ámen.” – mondja Anton Antonovics Szkvoznyik-Dmuhanovszkij polgármester Gogol A revizor című darabjának első felvonásában. Hogy aztán ezek a „bűnöcskék” kisebbek vagy nagyobbak, azt szereplője válogatja, akár Gogol színművéről, akár mondjuk Shakespeare III. Richárdjáról van szó. Nem […]

„Mit röhögtök? Magatokon röhögtök!”. A revizor Polgármesterének e két rövid mondata alighanem a leggyakoribb citátumok közé tartozik. Nyilvánvalóan azért, mert kontextusából kiragadva egyértelmű művészi ars poeticát fogalmaz meg: a színház tükröt tart a nézőknek, amelyben azok jó (vagy rossz?) esetben magukra ismernek. A Nemzeti Színház két legutóbbi bemutatója, A revizor és a Kurázsi mama és […]

Ha a színházak repertoárját megnézzük (elég felületesen, nem kell mélyfúrást végezni), úgy tűnik, Shakespeare, Szophoklész, Molière, Csehov, Ödön von Horváth még mindig a kortársaink. Velük, általuk, mögéjük bújva fogalmazzák meg a rendezők életkoruktól függetlenül azt, amit a világról gondolnak. A klasszikus szöveg biztonságot ad nekik vagy a direktoroknak a pénztárnál, esetleg pajzsként működik a nézővel […]

Szóval nyilvánvalóvá teszi a revizor, hogy új szelek lengedezése várható a Gogol-féle orosz kisvárosban, ami valójában Zalaegerszeg…