Napról napra

Múlt századi színpadi szövegek esetén mindig érdeklődve figyelem azok jelenérvényűségét. Tennessee Williams jól ismert drámáját, A vágy villamosát a dél amerikai rancsok és a New Orleans-i francia negyed világainak keresztezése adja. Most a Budaörsi Latinovits Színház tűzte műsorára. Valószínű, hogy a sikerdarabok esetén fel sem merül kérdésként, hogy időről időre elő kell venni azokat, mégis, […]

De ez a verssor nem csak az előadás alaphelyzete miatt járt folyamatosan a fejemben, az alakításokról is elmondható a „túl, túl…”

Venekei Marianna első egész estés balettje („táncdrámája”) a könnyű műfaj sablonjait hordozza; helye lett volna a Színház folyóirat júniusi tematikus, szórakoztató színházi összeállításában, a „Bulvár? Kommersz?”-ben.

Erős kontrasztot képez, ahogy a két különböző rendező ugyanannak a szerzőnek a talán kissé giccs-gyanús szövegeihez nyúl.

Az egészben az energiák áramoltatása a legfontosabb.

Blanche magyart tanít egy amerikai kisváros középiskolájában.