Tag Archives

Archive of posts published in the tag: Eugene Ionesco

Keresztesi Borbála: „Úgy történt, mint a rulettben.”

Eugène Ionesco: Macbett – Kolozsvári Állami Magyar Színház

Amikor kijöttem a színházból a Macbett megnézése után, kicsit zavarban éreztem magam. Sorra pörgettem újra meg újra a jeleneteket a fejemben, de nem sikerült megragadnom egyetlen konkrétumot sem, ami miatt ne működhetett volna a logikusan felépített, koncepciójában következetes, az elemzők által a rendezőnek tulajdonított jellegzetességeket hatékonyan alkalmazó előadás. Mégis erős hiányérzet maradt bennem a látottakkal kapcsolatban,…

Trencsényi Katalin: A Szfinx napjai

Járvány és dráma

Angol színházi körökben él egy anekdota arról, hogy a legmegrázóbb katasztrófát követő napon már kopogtat egy drámaíró a londoni nemzeti színház dramaturgjának az irodája ajtaján: „Van erről egy darabom!” Valóban, a szakma híres arról, hogy gyorsan reagál a világ eseményeire, és a színház által biztosított társadalmi és politikai fórumot használja arra, hogy fontos, a közösséget…

Nánay István: Lehangoló kép jelenről-jövőről

Eugene Ionesco: Makbett – KRITIKA - Átrium

Narancssárga díszlet, mai ruhák, piros-fehér-zöld zászlócska, ismerős szónoklatok – leplezetlenül ma és itt, hazánkban játszódik Alföldi rendezése.

Zsedényi Balázs: Kölcsönhatás

Zsedényi Balázs a Rinocéroszról

Funtek Frigyes rendezésének az előadáson átívelő egyik problémája: a dramaturgiai esetlegesség.

Kolozsi László: Rossz bőrben

A Rinoceritiszről

Miután (ha nem is örömmel) felismertük helyzetünket, köz- és egyéb állapotainkat (például a folyton tüntetők vonulásában), nem elégszünk meg már a szimpla közléssel – belőlünk is válhat rinocérosz -, vágynánk megtudni egyebet is.

Koltai Tamás: Az elállatiasodás (túl) diszkrét bája

Rinoceritisz - Stúdió K

Nem éljük át, mit jelent a kollektív őrület és a szörnyek elszaporodása