…a mód, ahogyan Euripidész évezredek távolából is érzékelhető, mély megértéssel elmeséli, szánalmat szül és alázatra nevel. Óriási erő kell annak a felismeréséhez és bevallásához, hogy – történhet velünk bármi – lényegében úgy van, ahogy a Hírnök mondja: „nem boldog az ember.”
A kopott, barna göncök, az elhanyagolt külső, a törődött tekintet attól válik valódivá, hogy szinte nap mint nap találkozunk vele az utcán. Száger Médeiája mögött egy leélt, küzdelmes, nehéz élet van, egy elhagyott, magányos családanya kudarca, akinek önmagáról alkotott képe omlana össze, ha megbocsátana az őt elhagyó férfinak.
…cseppet sem a kunszt, a cirkuszi látványosság dominál, hanem ember és állat mély és kölcsönös egymásra hangoltsága. Az állat megindító önfegyelmének vagyunk szemtanúi alig karnyújtásnyi távolságból. Ez után a jelenet után a ló fejét ölelve mondja el Phaidra az emberi természetről szóló szövegét Trokán Nóra.
Rétfalvi Oresztészként sem kíméli magát, fel-le ugrál a díszletépítmény különböző pontjaira, szöveg közben is, ha kell, végtagjait, fejét keményen veri a vasba.
Kiss Gabriella: A szövegolvasás anatómiája
50. Berlini Színházi Találkozó (III.) Médeia; A patkányok; A vágóhidak Szent Johannája
A Berliner Theatertreffenen az adott évad „legfigyelemreméltóbb” előadásai láthatók. Ebben az évben a klasszikus drámák újraolvasására törekvő rendezések esetében volt a legnehezebb értelmezni e jelző jelentéstartalmát.
Nagyjából az előadás első harmadában változatosságukban is tipikus női élettörténeteket látunk.
…koherens, a szöveg – és jelenünk! – elmélyült elemzésén alapul.
Fodor Tamás rendezőként és Teiresziasz alakítójaként is jegyzi a Stúdió „K” előadását.
Fodor Tamás, aki új és egyértelmű címhez újszerű és egyértelmű felfogást társít, a Stúdió K egyik legszebb, leghatásosabb előadását hozta létre.
Argosz tehát mi lennénk, a város, amely szemben áll az anyagyilkos testvérpárral.