A Szkénében a Kartonpapát próbálja, túl van élete első színházi rendezésén a Gózon Gyula Kamaraszínházban, a Nemzetiben Szabó Magda híressé vált házvezetőnőjét, Emerencet készül megformálni.
Ide kijutni nem kevés izgalommal jár. Békeidőben az utolsó átszállás utáni busz huszonvalahány állomása után jönnek a római számos utcák, s ha próba szerencse alapon leszáll az ember, többnyire rájön, hogy nem ott kellett volna. Most azonban megveszi a jegyét, bekapcsolja a gépét, s amit lát, az egyáltalán nem érdektelen.
Spiró Györgynek ez az először 1985-ben bemutatott, remek darabja nem öregszik. Mostani, Árkosi Árpád által rendezett előadását meg valami különös, rétegzett idő uralja.
