Tag Archives

Archive of posts published in the tag: Halasi Zoltán

Hangosító 30. – Kortárs külföldi darabok magyar színpadon

Halasi Zoltánt, Pászt Patríciát, Török Tamarát és Urbanovits Krisztinát Gócza Anita kérdezte.

A 30. Hangosítóban azt próbáljuk meg körbejárni, milyen szempontok alapján mutatnak be kortárs külföldi darabokat magyar társulatok, és hogyan lehetne elősegíteni, hogy minél több ilyen bemutató szülessen.

Új e-dráma: Halasi Zoltán: Béke velünk avagy az átmenet

A szerző előszavával

A mi nagy népi színházunk (a társadalom) tapasztalatom szerint a szembe nem nézést tűzi műsorra folyamatosan. Az emberek lapítanak és hárítanak. „Vagyis hogy élni akarnak.” (© Petri)

Hajnal Márton: Orpheusz után szabadon

Elfriede Jelinek: Árnyék (Eurüdiké mondja) - Trafó

A Nobel-díjas szerző, Elfriede Jelinek szövegében, az Árnyékban a nő csak úgy lehet szabad, ha darabokra esik, majd eltűnik. Ezzel szemben a magyar ősbemutatón inkább összeragasztották és megmutatták őt.

Kricsfalusi Beatrix: Vak vezet világtalanokat

Elfriede Jelinek: A királyi úton – Katona József Színház

Szögezzük le mindjárt a legelején, hogy Elfriede Jelineket fordítani jóformán a lehetetlenséggel határos. E megállapítás az osztrák írónő esetében nem abban az egyszerű és általános értelemben érvényes, amely szerint a fordítás sohasem lehet képes a maga teljességében visszaadni az eredeti szöveg stilisztikai és jelentésbeli gazdagságát. Jelinek szövegei azért fordíthatatlanok, mert megformáltságukat elsősorban nem a nyelv…

Új e-dráma: Elfriede Jelinek: Állatokról

Pöcsverk – A fordító, Halasi Zoltán előszava

Az, ami az első részben még illúzióként és fiktív „húzd-meg-ereszd-meg”-ként jelen volt, hogy tudniillik a nő is ember, az itt ledobja magáról az alakoskodó én-te viszonylat allűrjeit, és pőrén belemerít minket a tömeges testárusítás, a húspiac verbális alkuvilágába.

Új e-dráma: Elfriede Jelinek: Düh

Trójától a Teremtőig – Halasi Zoltán, a fordító előszavával

Tágabb értelemben a patriarchális világ erőszakkultúráján siklik végig a darab szövege mint valami gördeszka pályán, ahol is a deszka maga a „düh”.