…mindenki mindent egyetlen hangon, egyetlen indulattal, nagyon megcsinálja egyetlen tollvonással megrajzolt jellemét…
Úgy tűnik, a legtöbb kritika a hibákat ideológiai-világnézeti alapon ítéli meg, és tagadni igyekszik, hogy a színpadra állított világ megfelel a valóságnak.
Szoboszlai Annamária: Emberről, szénről, istenekről
A tiszta méz - Forte, József Attila Színház - KRITIKA
A hömpölygő, dramatizált szövegben körvonalát veszti az igazság, a jó és a rossz. Nincs mihez viszonyítsunk, hacsak nem Lajka kutyához…
Kevés, ami bizonyossággal most kimondható. Talán Zsótér elunta a színházat.
Valahol a zakatoló cselekvések kanyarjaiban szinte nyomtalanul elillan a Hamvai-szöveg könnyed eleganciája, frivol szellemessége.
A szerepösszevonások is érzékeltetik, bárki játszhat itt bárkit.
Csak nyomokban tartalmaz színházat, mint a junk-food vitamint.
