Tag Archives

Archive of posts published in the tag: Káva Kulturális Műhely

Minek nevezzelek?

Víziók városi színházra

Összeállításunkkal szeretnénk cselekvő teret adni a képzeletnek. Lássuk, milyen – adott esetben a létező struktúrától különböző – elképzelések/alternatívák/víziók élnek (ha élnek) a színházi területen arról, hogy miben mérjük, miben kéne mérni egy városi színház jelentőségét ma, a 21. században. Mik lennének a legfontosabb működtetési és művészeti feladatai, és azokat mennyiben szolgálja a létező gyakorlat, a…

Honnan jöttél, mit akarsz?

Távbeszélő 9.: Rédli Károly és Sereglei András

Sereglei András a Káva színész-rendezője számtalan helyen dolgozott már – nemcsak szakmabeli csapatokkal. Rédli Károly a Pozsonyi Művészeti Akadémia végzős doktorandusza, szlovák és magyar színházi közegben is rendez. Mindketten színészek és rendezők, vendégként dolgoztak már ugyanazzal a társulattal, de még soha nem találkoztak egymással. A Távbeszélőben alkotókat kérünk fel, hogy hívják meg egy tőlük távol…

Darvay Botond: Hét könnyű lecke színházi nevelésre

A Színház folyóirat és a KÁVA Kulturális Műhely „kritikus továbbképző” workshopjáról

Szembesülnünk kellett azzal, hogy bár szeretünk mást gondolni magunkról, de hajlamosak vagyunk zárt kérdéseket megfogalmazni.

Gáspár Máté: Mit szolgál? Hogyan véd?

A Káva Juventas programjáról

„Mintha egy működő országban élnénk” – súgta a fülembe meglepetten a jeles kritikus a Káva Kulturális Műhely MU színházbeli termének zsúfolt nézőterén, amikor már a harmadik remek prezentációt hallgattuk a Drámapedagógia a bűnmegelőzés szolgálatában című projekt zárókonferenciáján. Nem csak az intenzív érdeklődés miatt izzott a levegő a forró nyárvégi napon. A különböző szakterületekről érkező megszólalók…

Proics Lilla: A demokrácia (nem) játék

Mi a vitaszínház?

A vitaszínház lényegi választásokra kéri a játékosokat, majd úgy halad az előre alaposan felépített témában tett állításokkal és kérdésekkel, hogy a vita közben új és – szerencsés esetben – fontos árnyalatokat kap az ember eredeti döntése, sőt, akár a feltett kérdés is árnyalódhat.

A résztvevőkkel lesz teljes a színházi esemény

HAJÓS ZSUZSÁval, a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ programtervezőjével és TAKÁCS GÁBORral, a Káva Kulturális Műhely szakmai vezetőjével KRICSFALUSI BEATRIX beszélgetett.

Zappe László: Legalább egy felfedezés

Jelentés a Deszkáról

Azt is tünetértékűnek vélem, hogy mindössze két nagyszínpadi produkciót láthattunk (…). Arra utal ez, hogy a magyar dráma főképp kis termekben, stúdióterekben kerül színre…

Upor László: Mégis kinek? – Egy nyitott fesztiválról nyíltan

2. OPEN Nemzetközi Közösségi Színházi Fesztivál – MU Színház, SÍN Kulturális Központ

Hogy világos legyen: a probléma egyáltalán nem az, hogy amit látunk, nem eléggé „színházias”. Épp ellenkezőleg: nem elég „életes”.

Berecz Zsuzsa: A felszabadult néző pedagógiája

Táncszínházi nevelési és beavató előadásokról

A Káva és a KET együttműködését azért érdemes kiemelni, mert jelentős lépéseket tesz az aktív befogadó nevelése felé, aki egyben alkotó is. Hiszen előadásaikban a színház elsődlegesen az, ami a nézőkben, a nézőkkel történik.

Róbert Júlia: Titkaink jelentése

Négy ügynökelőadásról

Úgy tűnik, színházi, drámai szempontból a hatalom, a beszervezők vagy az elárultak perspektívája kevésbé tűnik érdekesnek (bár a Jelentés játszik ezzel a síkkal is), mint az a folyamat, ahogy valaki kompromittálódik, a hatalom hálójába kerül.