Mit értünk kollektív vagy hierarchiamentes alkotáson? Miért szeretnénk mindenáron egy-egy műhöz egyetlen szerzőt rendelni? És létezhet-e egyáltalán demokrácia a színházban? Párbeszéd az elmélet(ek)ről.
A drámairodalom egyik legmeghatóbb haláljelenete, ahogy Kurázsi siratja Kattrint. A Brecht és Engel eredeti modellrendezését adaptáló 1961-es filmben Helene Weigel arcából az utolsó jelenetben semmi sem látszik. Lehajtott fejjel, szemből látunk egy kendőbe és kopott ruhákba burkolt nőt, ölében fekszik a lánya, akinek altatódalt énekel.
Erős mimika, helyenként elnyújtott hangzatok, kissé darabos mozgás, temperamentum, karikírozó hajlam. Elvben marginalitásra predesztinált, gyakorlatban folyton és önkéntelenül középpontba kerülő színészalkat. Főszereplőként nem igazán főszereplő, mellékszereplőként nem igazán mellékszereplő, epizodistaként nem igazán epizodista. Arisztokratikusnak termete dacára sem mondható, annál puhább és gyermekibb. Bohóc. Maszktalan, emberarcú, mint Watteau magányos Pierrot-ja. Felbukkanása óta a magyar színházi élet…
Nem az a szószátyár típus: az alábbi interjúban valójában jelölnünk kellene a beszélgetést megszakító, vagy inkább ritmizáló csendeket is. Olyankor Kristian Smeds, az Európa-szerte ismert finn rendező és drámaíró hosszan maga elé meredt, keresgélte a gondolatot, fejben formálta a szavakat. Tavasszal a Trafóban járt Just filming című, részben Budapesten készült előadása, de emellett beszélgettünk tanításról,…
Hogyan befolyásolja, egyáltalán befolyásolja-e a tao a színházak művészi arculatát? Kommerszebb lesz a színház ettől a támogatási formától? Erről beszélgetett GÁSPÁR MÁTÉVAL, a Krétakör egykori ügyvezetőjével, aki a színházi törvény létrehozásában is közreműködött, LŐRINCZY GYÖRGGYEL, az Operettszínház igazgatójával, a Nemzeti Kulturális Alap alelnökével, NEMCSÁK KÁROLLYAL, a József Attila Színház igazgatójával és SZABÓ GYÖRGGYEL, a Trafó…
A hetvenöt jelentkezőből megvalósításra, illetve továbbjátszásra kiválasztott pályaművek elsöprő többsége ugyanis a zaklatás, a hatalommal való visszaélés, a lelki és fizikai erőszak, a másik önérdekből történő lealacsonyításának jelenségét dolgozta fel. Mintha a felhozatal erőteljesen azt jelezte volna, hogy mindez milyen intenzíven hatja át és alakítja a célközönség – esetünkben a középiskolás korosztály – életét.