Urbán Balázs: InterNácionálé Klaus Mann: Mephisto – Újvidéki Színház Színház az egész világ – vagy ha nem is az egész világ, az a része biztosan, ahová Hendrik Höfgen beteszi a lábát. Mivel a Klaus Mann-regény és az ebből készített újvidéki adaptáció főszereplőjének, a vidéki komédiásból a nácik első számú színházi emberévé avanzsáló Höfgennek a színház szinte kizárólagos élettere, találó ötlet, hogy Boris Liješević rendezése […]
Molnár Flóra: Homokba temetett remények Csehov: Három nővér – Szabadkai Népszínház Magyar Társulata Sebestyén Aba Csehov-adaptációja olyan purgatóriumszerű világban játszódik, ahol a lassú és reménytelen vágyakozás pókhálóként telepedik rá minden élőre. A karakterek képtelenek arra, hogy szabaduljanak ebből a csapdából, ugyanakkor az az érzésem támadt, mintha nem csak a karaktereknek esne nehezükre átlépni határaikat. A Magyar Színházak 34. Kisvárdai Fesztiváljának Három nővér című versenyelőadása ugyanis felszakítatlan érzelmi gátakat […]
Nánay István: Szubjektív Kisvárda háttér Életem egy része a kisvárdai fesztivál, de úgy is fogalmazhatnék: ezt a találkozót kicsit én is alakítottam. Csaknem negyedszázadon át voltam állandó résztvevője, hol mezei nézőként, hol kritikusként, és sok évig amolyan „szürke eminenciánsként” (ahogy Darvay Nagy Adrienne e titulussal A kisvárdai fesztivál című könyvében megtisztelt). A második találkozón már ott voltam, néhányról egyéb elfoglaltságom […]
Zappe László: Fesztivál igazi ünneppel Kisvárda 2017-ben Egy fesztiváltól szokás elvárni, hogy valamit reprezentáljon, valamit kifejezzen, legyen valamiféle vezéreszméje. Túl azon a határon túliak szemléjével szembeni elemi elváráson, hogy valamiféle képet nyújtson az anyaországon kívül létező magyar színjátszás állapotáról.
Kovács Dezső: Kisvárda után Jegyzetek a fesztiválról A Kisvárdai Fesztivál természetesen ma is a határon túli magyar színházak fesztiválja, akárhogy is nevezik.
Kovács Dezső: Tagirovsky esetei Két kisvárdai Tagirovsky-előadásról kritika Az eset és az Úrhatnám polgár két világ, szcenikában, térkezelésben, dramaturgiában alapvetően különbözik a két előadás, ugyanakkor mégis felfedezhető mindegyik mögött a szuverén rendezői olvasat.
Koltai Tamás: Várdai színes A Magyar Színházak Kisvárdai Találkozójáról Tizenhat éve jártam utoljára Kisvárdán, az új találkozás örömmel töltött el, és amikor azt mondom, hogy „mintha tegnap lett volna”, meg hogy „megállt az idő”, az nem kritikai észrevétel, hanem a folytonosság konstatálása.
Nánay István: Válaszúton A 25. kisvárdai fesztiválról A találkozó a városban keveseket érdekel, a zenés show meg sokakat.
Szoboszlai Annamária: Egy pöttyet kemény, egy pöttyet lankadó A Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljáról - JEGYZET Bohócorral, bohózattal, boiótiakkal és bocsánatkéréssel folytatódik a fesztivál…
Kutszegi Csaba: Mocskos színház A Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljáról II. - JEGYZET A mocskos színház tehát egyelőre nem vág sutba minden hagyományos színházi elvet…
Kutszegi Csaba: Csuszamlós A Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljáról - JEGYZET …ötöt sikerült megnéznem, és abból hármat igen jónak gondolok.
Proics Lilla: Hatásokon túl Proics Lilla a Kisvárdai fesztiválról …legyen bármilyen politikai kurzus, borítsa akár az eget is nemzeti önfény, a kultúra, a határon túli magyar kultúra, a határon túli magyar színházak helyzete periferikus…
