Napról napra

Izgatottan vágtam neki a pucér fiúk felolvasásának, ami aztán másképp okozott csalódást, mint ahogy először gondoltam.

Ladjánszki fokozatosan, jól átgondolt lépések mentén jutott el a harmadik meztelen előadásig, amelyen immár – publikus esemény lévén – bárki részt vehetett egy feltétellel: ha a színházi térben az összes ruhájától megszabadul.

Hód Adrienn is pont azt csinálja szívós módszerességgel évek óta, amit táncosai: olyan helyekre nyúlkál, ahova nem illik, olyan területekre tapint, ami sokszor kellemetlen. De mégis muszáj nézni. Mert érdekes. Mert nem enged hátradőlni. Mert magamat is jobban megismerem általa.

Úgy gondolom, Magyarországon nem beszélhetünk általánosságban ilyen határeltolódásokról, inkább csak a független színházi és táncszínházi körökben.

…ha tehát egy adott esetben a meztelenségnek oka és célja van, akkor nem kérdés, hogy szabad-e használni.