Kolozsi László: Bartók plusz Rémálom Miskolci Operafesztivál, 2015 Az idei Miskolci Operafesztivál szervezői már nem írtak ki Bartók mellé semmilyen nevet – ez már egy ideje nem szokás –, nem volt direkte kimondott összefűző elv…
Kolozsi László: Bartók + filmzene A Miskolci Operafesztivál 2014-ről A miskolci fesztivál Bartók + nevében a pluszjel mögé rendszerint az adott évet jellemző koncepció hívószavát (szlávok, franciák, Verdi, Puccini stb.) teszik ‒ ez a hívószó idén a Film(zene) lehetett volna.
Kolozsi László: Maradványérték A Miskolci Operafesztivál - 2013-ról A Kesselyák erőltette népopera az utcára tolja az eseményt. Úgy teszi „közkinccsé”, hogy a leglényegét, a valódi, valóságos mondanivalóját negligálja a daraboknak, kilúgozza belőlük a szép slágereken túli valódi értéket.
Kolozsi László: Kettő maradt A Miskolci Operafesztiválról Kellene és lehetne Verdiből bohócot, trónfosztott királyt csinálni.
Kolozsi László: Fehér erény, piros báj A Miskolci Operafesztiválról A szegedi Zeneművészeti Kar magánének tanszéke a Miskolci Operafesztiválon minden évben egyfelvonásosokkal mutatkozik be.
Koltai Tamás: Mozart, Verdi, Puccini + Bartók A Miskolci Operafesztiválról A miskolci „kötelező klasszikus” Bartók Kékszakállúja mellé az idén Puccini egyfelvonásosát, a Gianni Schicchit társították.
Mit művelünk a hőseinkkel? Kornya István Dmitri Bertmannal beszélget - INTERJÚ A társulatunkban nem előadóművészek, énekesek dolgoznak, hanem színészek, akik természetesen magasan képzett operaénekesek.
Gyilkos darabok a fesztiválon Kornya István Brendan G. Carroll-lal beszélget Európában is példátlan, hogy egy fesztiválon pár nap leforgása alatt Schönberg-, Berg- és Richard Strauss-operákat mutassanak be
Két ősbemutató, három szemszög Kocsis Zoltán, Giorgio Pressburger és Rusznyák Gábor nyilatkozata Kornya István a Miskolci Operafesztiválon bírta szóra a Mózes és Áron karmesterét és rendezőjét, valamint A bibliai út színpadra állítóját.
Az opera luxus, de nem desszert Kornya István Matthias Oldaggal beszélget Ha a hozzánk hasonló teátrumok nem játszanák például Berg Wozzeckjét, akkor az színházi értelemben nem is létezne.
