Hogyan alakult ki a POSZT versenyprogramja? Milyen szempontok mentén néz előadást a kritikus és a POSZT-válogató? Milyen tendenciákat látnak a magyar színházakban? Tud-e objektív kívülálló lenni egy drámaíró, akinek a darabjait több színház is műsorra tűzte? Elfogadná-e a legjobb képzőművészek versenykiállításának kurátoraként a kritikust a művészettörténész? Korrelál-e a POSZT versenyprogramja és a Színikritikusok Díja?
Azt szeretem, amikor sikerül elfelejtkeznem arról, hogy színházban vagyok, amikor az előadás felkavar, megráz, kiforgat, „megtörténik velem.” Azokat a produkciókat kerestük, amelyek átütő erővel rendelkeznek.
Az döntött, hogy mindkettőnknek egyformán tetszett-e az adott előadás, aztán rangsoroltunk, érveltünk. A vidéki utak alatt az autóban hosszan próbáltuk meggyőzni egymást, ha eltért a véleményünk, de a végső, közös listára már csak azok az előadások kerültek fel, amelyek mindkettőnk egyetértő támogatását bírták.
Néhány napja derült ki a 2017-es POSzT versenyprogramja. A két válogató, Kovács Dezső kritikus és Árkosi Árpád rendező a 2016. március 1. és 2017. március 5. között bemutatott, magyar nyelvű színházi premierek közül választott ki 14 előadást. Marton Éva a POSzT-tal és a másik válogatóval való együttműködés részleteiről, a válogatás szempontjairól kérdezte Kovács Dezsőt.
2011. március 1. és 2012. március 4. között összesen 340 előadást láttam.
Az utóbbi évek fejleménye a szerzői/társulati színháznak a kőszínházakban tapasztalható markánsabb jelenléte.
