Székely Kriszta inkluzív színházat csinál, nem várja el a nézőtől, hogy megküzdjön a színházélményért, inkább levágja számára a felesleges kerülőutakat, ez pedig csak még inkább felszabadítja az előadást a Sirály örökségének terhe alól.
Hangosító 34. – Külföldön (is) dolgozó rendezők
Gáspár Ildikót, Hód Adriennt, Polgár Csabát és Székely Krisztát Gócza Anita kérdezte
A 34. Hangosítóban olyan színházi alkotókkal beszélgetünk, akik Magyarországon élnek, de külföldön is rendszeresen dolgoznak. A podcast vendégei: Gáspár Ildikó, az Örkény Színház rendezője, Hód Adrienn koreográfus, a Hodworks társulat alapítója, Polgár Csaba, az Örkény Színház színész-rendezője, valamint Székely Kriszta, a Katona József Színház tagja. A moderátor Gócza Anita.
Antal Klaudia: Legyél az, akinek látni akarnak – vagy inkább mégse
Shakespeare: Othello – Katona József Színház
…Othello azt a mindenkori kívülállót testesíti meg, akit valamilyen kicsinyes oknál fogva megbélyegeznek, elítélnek és ellehetetlenítenek; akit nem engednek beilleszkedni a társadalomba; aki tökéletes célpontot jelent a közösség számára a felgyülemlett frusztráció, düh és tehetetlenség levezetésére.
Urbán Balázs: Élet az üvegfalak mögött
Csehov: Ványa – Teatro Stabile di Torino a Katona József Színházban
Zümmög a légy, amíg le nem csapják. Halljuk mindkettőt, ami lehetne kedves teátrális geg – de több annál. Azért több, mert a lehető legérzékletesebben mutatja azt az alkotói szándékot, amely közel akarja hozni Csehovot a mai nézőkhöz.
Azt szokás mondani, hogy ma már nincs tabu, „mindent szabad”, de vajon tényleg ekkora lenne a belső és környező szabadságunk? Körkérdésünkben kortárs színházcsinálókat és gondolkodókat kérdeztünk arról, mit jelent számukra a „radikalitás” a színpadon 2019-ben Magyarországon. Hiszen ha Brechttel együtt hiszünk a néző kizökkentésének fontosságában, akkor azt is tudnunk kell, hogy szerinte minden korban és…
Dézsi Fruzsina – Nagy Klára: Saját képmásunkra
Kommentlánc A Platonov – (Ne csak) nézd, hogy telik ez a kurva élet! című előadásról – Katona József Színház, Budapest
Az értelmiség haláltánca az utolsó taktushoz közeledik, mert a tehetetlenség, a passzivitás és a konyhafilozofálgatás végül mégiscsak felülkerekedett a tehetségen. Éppen abból eredően, hogy „a Platonov” jelenségként értelmeződik, tartom különösnek, hogy éppúgy, akárcsak Ascher előadásából, itt is kiíródik a történetből a generációs olvasat, pedig ehhez a látlelethez fontos volna tudni, hogy mi vezetett idáig.
Az elmúlt két évtizedben a kortárs magyar színházban Brecht neve leginkább Zsótér Sándoréval forrt össze, most azonban darabjai egyre láthatóbbakká válnak: mind több fontos rendező választja őket, Térey János és Regős János pedig egyenesen három A kaukázusi krétakört is beválogatott a POSZT programjába. Beszélhetünk-e ma ezeknek a szövegeknek a különös aktualitásáról? Nem mond-e ellent Brecht…
Az István, a királynak egyedülálló kultusza van Magyarországon. Sok családnál stabil augusztus huszadikai program az újranézése, Istvánnak és Koppánynak is megvan a maga szurkolótábora, alakjuk legalább annyira megosztja az országot, mint a szegedi és a bajai halászlé, ahogy az is örökké újramondható sztori, ha valaki ott volt a legendás királydombi előadáson. Ez a darab nagy…
Székely Kriszta rendező balett-táncosnak indult, vonzotta a filmkészítés, majd egy nagyobb kanyar után színházi rendezőnek jelentkezett. Török-Illyés Orsolya családilag a színházhoz kötődött. Filmszerepeivel vált ismertté. Hajdu Szabolcs egyik filmjében rendezőt alakított. Kriszta eddigi egyetlen színházi szerepében operatőrt. Színpadról, filmről, női szerepekről SZÉKELY KRISZTA rendezővel és TÖRÖK-ILLYÉS ORSOLYA színésszel MARTON ÉVA beszélgetett.
…bohém, könnyed, kissé pszichedelikus élmény ez az előadás. A csillogó külső azonban szinte félelmetes ürességet ölel körbe. A színpad ugyanis üres tér, ami csak forog és forog a saját tengelye körül, ezen utazik Odüsszeusz, és itt úsznak be és ki az életéből a nők.
