Napról napra

Az ember csak kapkodja a fejét, miközben Bodó Viktor új rendezésében szokás szerint elszabadul a pokol. Az Örkény Színház előadása éjsötét és abszurd drogmusicallé változtatja Shakespeare Szentivánéji álmát.

„Kiborít a monotonitás és az egysíkúság a színészetben is” – mondja Spolarics Andrea. Erős karakter erős színpadi jelenléttel. Nem lehet nem figyelni rá. Fontos számára a színházcsinálás, fontos befolyással lenni rá. Évek óta a Budaörsi Latinovits Színház tagja, ahol a közelmúltban mutatták be Zsótér Sándor rendezésében a Kurázsi és gyerekeit, amelyben a címszereplőt, K. mamát […]

Shakespeare lenyűgöző gazdagságú, több szálat összefogó-összefuttató, komikumot tragikummal is vegyítő, a klasszikus vígjátéki helyzeteket, konvenciókat, szerepköröket egyedi módon felhasználó érett vígjátékai az életmű leggyakrabban játszott, legnépszerűbb darabjai közé tartoznak. Aminek egyrészt az az oka, hogy sokrétűségük és nyitott szerkezetük miatt több irányból megközelíthetők, inspirálhatják az alkotói invenciót, éppúgy módot adnak egészen eredeti értelmezésre, mint szinte […]

„Más az éjszaka igazsága / más a nappalé (…)” – mondja Károlyi Amy Álomfejtés című versében, amely mintha a 40 éves Kőszegi Várszínház két saját bemutatójához született volna, mottóként mindkét előadás elé odailleszthető. A Szentivánéji álom és a Szénakutyák is olyan, mint mostanában a kőszegi nyári esték: alig enyhül a forróság, sötétülő bársony az ég – […]

A csaknem üres színpadon csövek és létrák. Nem egyformák, még ez utóbbiak sem, a csövek pedig végképp nem azok: szélesebbek és vastagabbak, rövidebbek és hosszabbak, egyenesek és így-úgy elgörbülők – és az enyémnél jelentékenyebb műszaki ismeretekkel alighanem pontosabban és szemléletesebben is leírhatók volnának. De ettől nyugodtan eltekinthetek, mert a csövek és létrák eredeti funkciója éppoly […]

…a shakespear-i vígjáték alapjában véve nem egyéb, mint egy álomszerűen bűvös és álomszerűen igaz Théâtre d’amour – a szerelem színjátékai.” Hevesi Sándor: Amit Shakespeare álmodott A Budaörsi Latinovits Színház Szentivánéji álom előadása nem mond radikálisan újat a drámáról vagy Shakespeare-ről, de egy újabb, szokatlanabb közegbe helyezi a történetet, ahol másképp tud megszólalni.

Felruházható-e értékkel a szemét, az ürülék, a melléktermék, formálható-e esztétika az ocsmányságtól átitatott szennyből és bármiből, amit alantasnak címkézünk fel? A trash és a camp esztétikai irányzatként a művészet számos ágában jelen van, ez alól a színház sem kivétel.

A Czvikker Katalin főigazgató által irányított nagyváradi színház társulata a szépen fejlődés korszakát éli. Ez már az előző, Szabó K. István által fémjelzett érában elkezdődött, s folytatódott azóta is, amióta Novák Eszter határozza meg művészeti vezetőként a Szigligeti prózai tagozatának munkáját. Szórványos nézőként időről időre megtapasztalhattam azt a jelenséget, hogy a társulat nagy személyzetű előadásaiban […]

Ha itt valamiért el kellett volna hagynom a nézőteret, akkor azzal az érzéssel távoztam volta, hogy az évad egy fontos produkciójáról maradok le.

…a földre rántja Shakespeare álomvilágát a rendezés.

…maga a fesztivál „kamaszkorba” lépett: tizenkettedszer jelent meg a hazai és külföldi Shakespeare-előadások válogatása a patinás mezőváros középkori téglavárában és egyéb helyszínein. Tizenkét év az identitás formálódásának éppolyan fontos ideje, mint a hagyományteremtésé – s mindkettő markánsan volt érzékelhető idén.

…a színpadi masinéria elemei, a színek, a fények, a hangok, a zenék, a zörejek, az effektek meg a Nemzeti pazar színpadtechnikája szinte maguk alá temetik a megjelenített drámai tartalmakat.