Napról napra

Gyabronka tud valamit, amire a ma itt élőknek igen nagy szüksége van. Úgy képes jelen lenni, hogy közben egy pillanatra sem takarja el a művet, pedig e káros jelenségre több példával is szolgálna a közelmúlt előadóművészi gyakorlata. Tapintatosan – és látszólag elháríthatóan – közelít a hallgatósághoz, s úgy szólít meg bennünket, mintha már hosszan ácsorogtunk […]

Ez a Patika-átirat ugyanis a #metoo-mozgalom, a zaklatási botrányok margójára vésett, ütős üzenet. Az előadás sokféle társadalmi kérdést érint, de a legfontosabb a bántalmazott, zaklatott nők melletti kiállás, valamint annak a patriarchális, a romlottságot nagy mulatozásokkal, derűs élcelődéssel elfedő közegnek a bemutatása, amiben az ilyen esetek megengedetté, sőt elvárássá válnak.

…kapunk egy finoman elemelt, helyenként abszurd tónusú, ám alapvetően realisztikus, jól követhető, átélhető történetet. Amelybe Mohácsi fokozatosan és gazdaságosan adagolja saját ötleteit, poénjait, szófordulatait, amelyek stiláris értelemben nem írják felül a szöveget – sőt, nem egyszer abból nőnek ki.

A Novák Eszter rendezte produkció már szentendrei bemutatóján is kellemes perceket szerez, és azt sem zárom ki, hogy az őszi, budapesti premierre valóban kiemelkedő előadássá érik.

Reális és stilizált közötti játék szövi át az előadást…