Archive of posts published in the tag: Tóték

Urbán Balázs: Dobozba zárva

Örkény István: Tóték – sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház

A Tóték nem véletlenül a leggyakrabban játszott XX. századi magyar drámák egyike. Kimagasló esztétikai értékén túl is számos oka van gyakori reprízeinek, hiszen Örkény István drámája remek humorral, az abszurdot az attól esetleg idegenkedő néző számára is élvezhetővé téve beszél örökké érvényesnek tűnő társadalmi kataklizmákról és emberi problémákról, ráadásul kiváló színészi lehetőségeket is kínál. Noha…

Hermann Zoltán: Katonák és lányok

Kenessey Jenő – Krúdy Gyula: Az arany meg az asszony; Tóth Péter – Örkény István: Tóték– Magyar Állami Operaház, Eiffel Műhelyház

Káel Csaba rendezése összetartozóvá tudja tenni a két előadást. A zeneszerzői koncepciókat, a zenei hangzást, sőt a tematikus hasonlóságot tekintve is annyira egységes benyomást kelt a kettős előadás, hogy szívesen üdvözölnénk a két darabot a magyar vígopera szétválaszthatatlan ikreiként.

Szántó Judit: Egy transzformátor árnyéka

Tóték - Örkény - KRITIKA

A nagyszerűen elkapott és megbolondított anyagból megannyi kitűnő alakítás táplálkozik…

Szoboszlai Annamária: Dologtalan tüskéshátú

A Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljáról II. - JEGYZET

Több olyan produkció is helyet kapott, melynek egyetlen érdeme, hogy vonzza a fizetőközönséget…

Koltai Tamás: Áthallások

Koltai Tamás a mai magyar színházban megjelenő kódolt beszédről

Lehet, hogy túlbecsültük a sorok között olvasás – a szöveg alatti áthallás – szolidaritásképző erejét?