Kutszegi Csaba: Táguló gyűrűkben konszolidációt… A magyarországi kortárs táncról, 2011-ben A konszolidált művészetek a kialakult (vagy áhított) rendet reprezentálják, a kísérletezés pedig a zűrzavart, a változásokat, az érlelődést.
Markó Róbert: Színfoltok Troilus és Cressida - Gyulai Várszínház - KRITIKA Nem tudható, mi az alkotói cél.
Tompa Andrea. Moszkva, tiszta pszicho Tompa Andrea az Arany Maszk Fesztiválról A kontemporaneitás, a saját korával való együttélés fájdalmasan hiányzik a mai orosz színházból. És a társadalomból is.
Koltai Tamás: Luk és Luc Perceval Shakespeare- és Bondy Genet-rendezéséről Perceval esős Shakespeare-tablója – hagyományos szituáció- és figurateremtés híján – bizonyos értelemben bizarr, profanizált, hétköznapi rítus és egyúttal erőteljes társadalomkép.