Napról napra

Erős kortárs felütéssel indul Stefanovics Angéla Cécile című rendezése: Jobbik Mária és Balos Péter vitázik a Nemzeti alaptanterv tartalmának megújításáról; a tét „irodalmunk transzilvániai áramlatának” kánonba való integrálása. A parlamenti vita dilemmája legfőképp az, hogy Tormay Cécile vagy Faludy György szexuális orientáltsága elítélendőbb-e.

A 30. Hangosítóban azt próbáljuk meg körbejárni, milyen szempontok alapján mutatnak be kortárs külföldi darabokat magyar társulatok, és hogyan lehetne elősegíteni, hogy minél több ilyen bemutató szülessen.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakításával járó küzdelemben a jelenlegi hallgatók sorsát folyamatos bizonytalanság övezi: elismerik-e féléves munkájukat? Kaphatnak-e jegyeket? Le tudnak-e majd diplomázni? És itthon vagy netán valamelyik külföldi intézményben? Mihez kezdhet egy színész szakirányú diploma nélkül?

A 10 éves K.V. Társulat különös formáció, két színésznő, Száger Zsuzsanna és Urbanovits Krisztina vállalkozása, tehát inkább nevezhető társulásnak, mint társulatnak. Kortárs szövegeket állítanak színpadra, szinte mindegyik bemutatójuk magyar nyelvű ősbemutató. A kortárs szövegeken belül pedig a női témák, a párkapcsolati, családi drámák, gender-kérdések foglalkoztatják a társulat tagjait.

Kidolgozott helyzetek követik egymást, az alakítások egyszerű és közvetlen hangot ütnek meg, erős az összjáték.