Tag Archives

Archive of posts published in the tag: Molière

Pressburger Csaba: Tanyaszínház 40 – avagy a képmutatásról

Molière: A képzelt beteg – Tanyaszínház

Négy évtized, negyven előadás, évente húsz-harminc vajdasági helyszín – miközben hol a bombák hullottak, hol a hiperinfláció emésztett fel mindent, hol a szomszédos országokban dúló háborúkba vitték a hadköteles férfiakat. Önmagában is megsüvegelendő teljesítmény.

Muntag Vince: Don Juan, úton a semmibe

Molière–Brecht: Don Juan – Pesti Színház

…a rendezés, akárcsak a címszereplő megformálása, izgalmas: abból indul ki, hogy Don Juanhoz egyenesen képtelenség vonzódni. Hajduk Károly alakításában üres, ordenáré ficsúrt látunk, testhez simuló halványzöld, virágmintás ruhában, ezen felül egy szál önérzetben.

Karsai György: Ágyban, párnák közt…

Molière: A képzelt beteg – Budapest Bábszínház

Alföldi arra helyezi a hangsúlyt, ami egy bábszínházban a legkézenfekvőbb: az ember bábszerűségére és a bábok emberszerűségére. Ezen pofonegyszerű, evidens tétel számtalan variációját zongorázza végig, mégpedig legtöbbször rendkívül szórakoztató módon.

Karsai György: …és az élet megy tovább

Molière: A nők iskolája – Katona József Színház – A cikk végén kommentlánc Schuller Gabriellával

…fontos kérdés, hogy mit tud számunkra itt és most ez az előadás elmondani. Míg az említett Vitez-előadás a nemek hierarchikus viszonyának kritikáját adja, és Natascha Kampusch felemlegetésével a pesti előadás színlapja is ebbe az irányba mutat, Ascher rendezése a komikum kidomborításával elveti egy ilyen olvasat lehetőségét.

Kovács Dezső: Tagirovsky esetei

Két kisvárdai Tagirovsky-előadásról

Az eset és az Úrhatnám polgár két világ, szcenikában, térkezelésben, dramaturgiában alapvetően különbözik a két előadás, ugyanakkor mégis felfedezhető mindegyik mögött a szuverén rendezői olvasat.

Varga Anikó: Két évben a hetven

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előadásairól

…a láthatóan eredményes művészi teljesítmény nyilvánvalóvá teszi, következetesen építkező társulatról van szó.

Stuber Andrea: Káderrendszer

Moliėre: Tartuffe - Tatabányai Jászai Mari Színház

 Így aztán mégis elbukik Tartuffe, a szemforgatonc. Vagyis persze nem.

Stuber Andrea: A nyugalom, a remegés

Stuber Andrea marosvásárhelyi miniévadról

A nyugalom előadása azt a benyomást kelti a nézőben, hogy a marosvásárhelyi születésű Bartis Attila regényének színpadi adaptációja jó kezekbe került a Tompa Miklós Társulatnál.

Csatádi Gábor: Van még kérdés? De ne legyen!

Moliére: Tartuffe - Örkény Színház – KRITIKA

Bagossy értelmezésében nem Tartuffe (Nagy Zsolt) kegyes szólamaitól esik hasra Orgon (Znamenák István), hanem a kegyes szólamokban való hinni akarás stréber igyekezete ejti transzba.

Komjáthy Zsuzsanna: Don Juan, avagy a trónfosztás apoteózisa

Bertolt Brecht: M o l i è r e D o n J u a n j a - KRITIKA

Don Juan pedig felcserélhetővé válik Jézussal…