Tag Archives

Archive of posts published in the tag: Pesti Színház

Muntag Vince: Don Juan, úton a semmibe

Molière–Brecht: Don Juan – Pesti Színház

…a rendezés, akárcsak a címszereplő megformálása, izgalmas: abból indul ki, hogy Don Juanhoz egyenesen képtelenség vonzódni. Hajduk Károly alakításában üres, ordenáré ficsúrt látunk, testhez simuló halványzöld, virágmintás ruhában, ezen felül egy szál önérzetben.

Urbán Balázs: A királynő alattvalói

Peter Morgan: Audiencia – Pesti Színház

Az Audiencia nem dokumentumdráma, nem történelmi színmű, nem parabola, és még csak nem is pszichodráma; műfajilag leginkább talán a zeitstückhöz áll közel.

Varga Anikó: A kommentkultúra ereje

Schiller: Haramiák – Pesti Színház

Kovács D. Dániel rendezésében a schilleri, merészen megvágott és újrafordított (Hevesi Judit, Cziglényi Boglárka munkája) szöveg nem zárt történetként jelenik meg a színpadon: inkább a lázadás (dráma)irodalmi narratívái és ikonjai által átjárt anyag, amely szabad utat enged a műfaji idézetességnek.

Kovács Natália: Vihar és vágy

Friedrich Schiller: Haramiák – Pesti Színház

…bár a szereplők önmagukban nevetséges, kicsinyes alakok, együtt mégis pusztító erejűek…

Csáki Judit: Tanganyika messze van

Jó estét nyár, jó estét szerelem - Pesti Színház

Legelőször kellene egy döntés. Arról, hogy miért is érdemes ma színre vinni Fejes Endre Jó estét nyár, jó estét szerelem című zenés drámáját. Mert lehetőségből több is van.

Tarján Tamás: Átmenni a téren

Nádas Péter–Vidovszky László: Találkozás – KRITIKA

Eszenyi nem elégszik meg az előzmények szóbeli felidézésével. Változatos videotechnikai módozatokat alkalmazva benépesíti figurákkal a színteret, játékteret.

Turbuly Lilla: Szavak, szégyen, gyalázat

Sütő András: Az álomkommandó / Pesti Színház - KRITIKA

Az a súlyos és nyomasztó köd, mely szinte ráül a néző szívére-lelkére, és az előadás alapélményévé válik, több összetevőből adódik össze.

Kovács Dezső: Domina-játék

Vénusz nercben - Pesti Színház - KRITIKA

Könnyű kis darab, a bulvár és a pszichologizáló komédia között valahol félúton…

Sztrókay András: Végjáték

 Príma környék - Pesti Magyar Színház

…lapos, érdektelen – és még a humora is szűkre szabott.

Halász Glória: Játék a szalonban

Monokli - Pesti Színház - KRITIKA

Maga az ötlet kellőképpen merész, szinte pimasz…