Címkefelhő

Archive of posts published in the tag: Shakespeare

Stuber Andrea: Apák acsarkodása

Rómeó és Júlia - Debreceni Csokonai Nemzeti Színház

Szikszai Rémusz mindenekelőtt igen sötéten és illúziótlanul látja a Rómeó és Júlia Veronáját mint közeget. Hm. Azért lehet ebben valami.

Karsai György: Egyszerűség lakik benne…

William Shakespeare: Othello – József Attila Színház

…mindenki mindent egyetlen hangon, egyetlen indulattal, nagyon megcsinálja egyetlen tollvonással megrajzolt jellemét…

Néder Panni: Shakespeare-t szójaszósszal

Forced Entertainment: Shakespeare összes, asztal mellett

…emiatt látja e sorok írója azóta az ázsiai éttermek asztalán található szójaszószban a szegény, fiatal III. Richárdot, akit mielőtt elkapott a gonoszság gépszíja, körberöhögött a családja, „mert olyan hülyén néz ki”.

Jászay Tamás: Közel a Kelet

Tévedések vígjátéka - Szegedi Szabadtéri színpad

Ami a Tévedések vígjátéka féligformán megzenésített szegedi bemutatójának mérlegét illeti, a végeredmény döntetlen: a rendező gondolt is meg nem is.

Nagy András: Ha mi, árnyak

A XI. gyulai Shakespeare Fesztiválról

Koltai Tamás tagja volt az ‒ idén is színháztörténetet író ‒ gyulai Shakespeare Fesztivál művészeti tanácsadó testületének, és nemigen volt olyan hazai előadás, amit a fesztivál alapítója és igazgatója, motorja és sikerének letéteményese, Gedeon József kérésére ne elemzett volna…

Hermann Zoltán: Vége

A pekingi III. Richárdról

A pekingiek III. Richárdja a nyugati közönségnek szól. (Nekünk? Vagyunk ehhez elég nyugatiak?)

Koltai Tamás: Lelkek a piacon

Koltai Tamás (1942–2015) a Bécsi Ünnepi Hetek három előadásáról

Szükségünk lenne a szélesebb látókörre, mert európai tudatunk beszűkült.

Hermann Zoltán: Jó diktátort keresünk

A vígszínházi Julius Caesarról

Alföldi Róbert rendezésében az El Kazovszkij–Menczel-féle tér játszik, s ahogy a Géher-esszé is írja: az idő, a Plutarkhosz és Suetonius által elbeszélt időhöz képest a színpadon végtelenül lelassuló, majd felgyorsuló idő.

Tarján Tamás: Rómádnak rendületlenül

William Shakespeare: Julius Caesar – KRITIKA

A Vígben tavaly bemutatott Danton halála párdarabjának is felfogható Julius Caesart Alföldi általában kimentette azokból a kelepcékből, amelyekbe saját felfogása csúsztatta a produkciót.

A kör nem zárul be

Giorgio Strehler Shakespeare-ről

Ha Shakespeare egy bizonyos ország környezetét választja, arra mindig megvan az oka. Mindig megtalálja a pontos kontextust, a pontos földrajzi és nemzeti karaktert a drámához, amelyet meg akar írni.