A Színház folyóirat 2013. februári számában megjelent tanulmány teljes változata

Csütörtökön ismeretlen tettesek bűzbombákat helyeztek el a Nemzeti Színház Kamaraszínházának előcsarnokában és ruhatári folyosóján. […] A tüntetés előkészületeiről a rendőrségnek már régen tudomása volt. Egy idő óta a jobboldali szélsőségesek egyik-másik sajtóorgánuma hevesen támadta Németh Antalt, a Nemzeti Színház igazgatóját, akiről azt írták, hogy zsidókat csempész be a Nemzeti Színház társulatába és szerzői közé. Híre járt, hogy ezeknek a szélsőséges eszméknek a hívei demonstrációra készülnek a színigazgató ellen és erre alkalmul a Kamaraszínház csütörtök esti premierjét fogják felhasználni. Székely Júlia »Nóra leányai« című színjátéka került előadásra. A nézőteret előkelő, estélyi ruhás közönség töltötte meg, a színház környéke azonban szokatlan képet mutatott. Az Andrássy-úton végig megkettőzött rendőrőrszemek cirkáltak, a színészbejáróban rendőrszakasz helyezkedett el. A színházzal szemben van az egyik nyilaskeresztes párt helyisége. Az előadás megkezdése előtt zöldinges fiatalok csoportja verődött itt össze. A közelükben rendőrök helyezkedtek el, akiknek azonban nem volt okuk a beavatkozásra, mert a kis csoport csendesen viselkedett. Sem az utcán, sem a színházban nem fordult elő rendzavarás, egészen a második felvonás szünetének végéig, amikor az előcsarnokban már bizonyára előbb elhelyezett bűzbombákat valaki véletlenül eltörte.

A fenti tudósítás Az Ujságban jelent meg 1938. árpilis 29-én, egy nappal Székely Júlia Nóra leányai című darabjának bemutatója után, s a Nemzeti Színház előadása kapcsán heves reakciókra és szélsőséges indulatokra hívta fel a figyelmet. Mindebből feltételezhető, hogy a Nóra leányai színrevitele körül kibontakozott polémia ismét olyan valós, szimbolikus és virtuális területeket kapcsolt össze, melyek a (nemzeti) színház, a (nemzeti) politika és a (nemzeti) identitás elképzeléseinek változására utaltak. Az elemzés középpontjában az 1938-as színpadra állítás és a kapcsolódó területek vizsgálata áll, s azt tűzi ki céljául, hogy az idegen problematikáján keresztül feltárja a hatalom gyakorlásának, a nemzet színházának és a nemzeti identitásnak az 1930-as évek végén megjelent ismérveit.

A teljes változat ITT olvasható.

Facebook Comments