A mű témája a férfi-női kapcsolatok és korunk más társadalmi kérdéseinek komikus helyzeteken keresztül történő bemutatása.

A dráma letölthető INNEN

Milyen az ideális nő? Olyan, aki mos, főz, porszívózik, nevet, és az a célja, hogy boldoggá tegye a párját. Vele minden tökéletes – vagy mégsem?

A huncut, mosolygó és néha gyerekes dolgokat kérdező Stella fél éven keresztül teljesíti Marko minden kívánságát, akinek ennek ellenére alaposan meggyűlik a baja ezzel a robotnővel. De az is lehet, hogy a bajok a morcos, követelőző férfiből fakadnak, akit folyamatosan szembesítenek saját logikátan döntéseivel.

Ebben a kétszereplős vígjátékban közvetett módon sok más karaktert is megismerhetünk, többek között „a szülőket”. A kor legnagyobb női tudósa a robotbabába, Stellába táplálta a férfiakról alkotott sztereotípiáit: „Ti egyszerű lények vagytok, akiknek mindig a szexen jár az eszük…”. Telefonbeszélgetéseken keresztül jelen van Marko anyja, aki nem nyugszik, míg negyvenéves agglegény fia nem csinál neki unokákat.

Gavran Társulat: A baba. Fotók: Berislava Picek

Hőseink átélik az ellenkező nemű személyek együttélése során adódó helyzeteket. A hétköznapi apró csetepatéktól az ajándékvásárláson keresztül eljutunk addig, amíg a férfi és a nő vallási és politikai nézetekről beszélgetnek.

A komikus jelenetek sziporkázó nevetésre bírták a széles közönséget nem csak a szerző hazájában, Horvátországban, hanem New York-ban, Augsburgban, Indiában, Csehországban, Szlovákiában és máshol is. 2017. október 24-én tartották meg Zágrábban a darab 100. bemutatóját, mely már csak arra vár, hogy a a magyar publikum is megismerje.

MIRO GAVRAN – ÉLETRAJZ

A horvát szerző műveit 40 nyelvre fordították, könyvei 200 kiadásban jelentek meg. Színdarabjait 300 színházban mutatták be világszerte, több mint hárommillió néző előtt.

2003 óta Nagyszombaton (Szlovákia), 2013 óta Krakkóban (Lengyelországban) és 2016 óta Prágában (Csehország) kerül megrendezésre a nemzetközi GAVRANFEST színművészeti fesztivál, melyen Miro Gavran alkotásain alapuló színdarabok kerülnek bemutatásra.

Horvátországban és külföldön az elmúlt húsz évben legtöbbször bemutatott horvát drámaíró. 2017. október 31-én átvette a „A horvát kultúra terjesztéséért a nagyvilágban” díjat.

Az Alois-Mock-Europapreis díj nyertese, melyet csak olyan kiemelkedő személyiségek kaptak, akik sokat tesznek az európai értékekért, mint például Habsburg Ottó és Jose Manuel Barosso. A díjátadót december 20-án tartották meg Bécsben.

Update: 2018 márciusában kitüntették az Osztrák Köztársaság Arany Érdemrendjével.

Korai évek

Miro Gavran kortárs horvát szerző. 1961-ben született, tanári családban, a szlavóniai Gornja Trnavában, Újgradiska közelében.

Dráma szakon szerzett diplomát a Zágrábi Színakadémián. A Zágrábi Teatar ITD dramaturgja és színházigazgatója volt. 1993 óta hivatásos íróként él és dolgozik. Szín- és prózaművei számos horvát és külföldi antológiába és tanulmányba kerültek, életművét a világ számos egyetemén tanulmányozzák.

1983-ban vált ismertté „Kreón Antigonéje“ című drámájával, melyet a zágrábi Gavella Drámaszínházban mutattak be. Művének központi témája a politikai manipuláció.

Húszéves kora óta Zágrábban él, felesége Mladena Gavran, akivel 2002-ben alapították a Teatar Gavran társulatot. Fiúk, Jakov színész.

Világpremierjei

Rotterdam, Washington, Moszkva, Rio de Janeiro, Tel Aviv, Párizs, Buenos Aires, Waterford, New York, Mumbai, Pozsony, Prága, Ljubljana, Szarajevó, Krakkó, Belgrád, Budapest, Los Angeles, Podgorica, Sao Paolo, Athén, Augsburg, Bécs, Szófia, Riga, Vilnius, Antwerpen, Tirana, Pristina, Hyderabad, Róma, Maribor, Újvidék, Mostar, Brno, Nagyszombat, Bautzen, Zágráb, Varsó, Sao Paolo, Bangalore, Bukarest, Novoszibirszk, Tallin, Sydney…

Egyéb művei

Korai prózaműveiben a horvát vidéki életről ír, lefesti a kisembereket, sajátos hősöket és ellenhősöket, akik megtartják pozitív életfelfogásukat, még akkor is, amikor igazságtalansággal és nagy nehézségekkel szembesülnek. Ez legjobban „Az elfelejtett fiú“ című, 1989-ben publikált regényében jelenik meg, melynek főhőse a húszéves, enyhén szellemi fogyatékos fiatalember.

Negyvenévesen kezdett pszichológiai-egzisztenciális regényeket írni, melyeket a Biblia elemeiből merített olyan módon, hogy a bibliai hősöket közelebb hozta a kortársak igényeihez, így hívők és ateisták egyaránt örömmel olvasták, ezáltal megtalálva a regények univerzális emberi tanulságait.

Televíziós filmjelenteket is írt: „A nagyszülők elválnak“ és „Tilos a nevetés“. Vilniusban, a litván fővárosban a „Papucsok“ című vígjátéka alapján 2013-ban mozivászonra vitték a „Hogyan raboljuk el a feleségünket?“ című litván nyelvű filmet, melynek az első hónapban többszázezer litván nézője volt. Gavran librettókat is írt.

2016 augusztusában a horvát irodalom bel- és külföldi népszerűsítéséért a horvát elnökasszony Branimir fejeledelem-rendjellel tüntette ki.

Nemzetközi elismertsége

Egyike azon ritka európai drámaíróknak, aki 1999-ben részt vett saját drámája („Királyok és lovászok“) premierjén az egyik legjelentősebb amerikai színházban, az Eugene O’Neill Theater Center-ben, Waterfordban.

A német Anton Hiersemann Stuttgart Kiadó – amely az elmúlt hatvan évben a Bécsi Egyetem Színművészeti Intézményével háromévente közösen kihirdeti a világ legjobb drámáit – 2007 tavaszán egyszerre három Gavran-szöveget válogatott be, amelyeknek címe: „Kreón Antigonéje”, „George Washington szerelmei“ és „Az istenek éjszakája”.

Érzelmes és humoros gyermek- és ifjúsági könyveinek köszönhetően 2016-ban az Andersen-díj horvát jelöltje volt, mely a legjelentősebb gyermekirodalmi díj. Januárban a horvát-szlovák színházi és irodalmi együttműködésben való többéves tevékenységért elnyerte a Szlovák Köztársaság Kül- és Európa-ügyi Minisztériumának ezüstérmét.

Gavran több, mint húsz horvát és külföldi irodalmi és színházi díjat nyert, köztük a legjobb közép-európai írók életművéért járó Central European Time díjat 1999-ben Budapesten, továbbá írásaiban az európai értékek erősítéséért járó Európai Kör díjat 2003-ban.

Drámáinak témái

Két fő irányzata:

– politikai drámák, melyek közül a legjelentősebbek: „Kreón Antigonéje” és „Az istenek éjszakája”

– „könnyek és nevetés”: korunk társadalmi problémái komikus helyzeteken keresztül történő bemutatása, ebbe a kategóriába tartoznak a „Sör”, „Fagyi”, „A baba”, „A papucsok” és „A feleségem férje”.

A fent említetteken felül kiemelkedő drámák: „Csehov Tolsztojnak azt mondta: Viszlát!”, „Párhuzamos világok”, „Minden a nőkről” és a „Tilos a nevetés”.