Author Archives

Archive of the posts written by author : Kelemen Roland.

Megyeri Léna: Mi lesz veled, tánc?

Posztpandémiás dilemmák

Ahogy az országos oltási programok lassan elindulnak, és még ha a távolban is, de felsejlik némi remény az előadó-művészeti szcéna újraindulására, úgy kezd egyre aktívabb diskurzus kialakulni Európában a tánc jövőjéről. A Covid-krízis a korábbiaknál is jobban felszínre hozta a terület problémáit, de egyben alkalmat adott reflektálni is ezekre. Konkrét megoldási javaslat egyelőre kevés van,…

Darida Veronika: A keresés színháza

Visky András: Mire való a színház? Útban a theatrum theologikum felé

A színház új formák keresése. Visky Andrást elsősorban az olyan szokatlan színházi formák foglalkoztatják, mint a poétikus színház, melynek egyik legszebb példája Urbán András Rózsák című előadása Tolnai Ottó költeménye, A kisinyovi rózsa nyomán. A színpadi műben megjelennek Tolnai motívumai, de nem az utánzás (mimikri) szintjén; épp ellenkezőleg: a színpad performatív terébe állított költői képek…

Ahogyan jó lenne dolgozni

Dramaturgia a gyakorlatban

A Routledge dramaturgiakötetből GÁSPÁR ILDIKÓ rendező és három dramaturg munkatársa, ARI-NAGY BARBARA, GYARMATI KATA és KHALED-ABDO SZAIDA a devised módszerrel foglalkozó fejezetet választotta beszélgetésük kiindulópontjául. Szakmai eszmecseréjüket, amelyből a módszer mibenlétéről is sok minden kiderül, kérdésekkel segítettük.

Varga Zsófia: Kell egy meló? Találd fel!

Magda Romanska (szerk.): The Routledge Companion to Dramaturgy

Az elmúlt évtizedek technológiai újításai – az újmédia forradalma, a streaming, az interneten keresztül a hírekhez, eseményekhez való közvetlen és azonnali hozzáférés lehetősége, a kapcsolattartás, a kommunikáció formáinak bővülése, a mesterséges intelligencia kutatása, a robotika, a számítógépes játékok – kiszélesítették a színház fogalmát is. Ezek a változások a színházi dramaturgiát és a dramaturgokat is új…

E számunk szerzői

Adorjáni Panna (1990) színházcsináló, dramaturg, író, Kolozsváron él Ari-Nagy Barbara (1973) dramaturg, Budapesten él Bérczes László (1951) rendező, az Ördögkatlan Fesztivál társigazgatója, Budapesten él Darida Veronika (1978) esztéta, Budapesten él Gáspár Ildikó (1975) rendező, Budapesten él Gyarmati Kata (1977) dramaturg, Budapesten él Hodászi Ádám (1987) rendezőasszisztens, drámatanár, Pápán nevelkedett, Budapesten él Khaled-Abdo Szaida (1987) szabadúszó…

2021. június

TARTALOMJEGYZÉK

E számunk szerzői

Bíró Bence (1990) dramaturg, Budapesten él Boros Kinga (1982) teatrológus, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem oktatója, Csíkszeredában él Gabnai Katalin (1948) drámatanár, színikritikus, Budapesten él Gubán Mária (1995) újságíró, kritikus, Budapesten él Herczog Noémi (1986) kritikus, a Színház folyóirat szerkesztője, Budapesten él Oláh Tamás (1990) PhD-hallgató, dramaturg, Magyarkanizsán él Proics Lilla (Kaposvár, 1967) kritikus, tornatanár, Budapesten…

A 2020-AS ÉV (LIII. ÉVFOLYAM) TARTALOMJEGYZÉKE

A 2019. évi tartalomjegyzék   2/45 CIKK, TANULMÁNY, ESSZÉ ADORJÁNI PANNA lásd Ellenállás-szótár ADORJÁNI PANNA–KRICSFALUSI BEATRIX Kollektív alkotás: módszer és/vagy politika?   3/2 Álljunk meg egy pillanatra!   5–6/2 Karantén-körkérdés ARADI HANGA ZSÓFIA Színház a város szívében?   12/8 Rázga Miklós, a leköszönő pécsi igazgató portréja ARTNER SZILVIA SISSO Testképviselet    1/21 Az évad szörnyei. Hozzászólók: Oberfrank Réka, Cuhorka…

Gabnai Katalin: Az abonyi bádogos fia

Mucsi Zoltán. Bérczes László beszélgetőkönyve

Szolnokon történt, a hetvenes években, hogy Mucsi Zoltán, kezdő amatőr színjátszó és karbantartó lakatos (akiből azóta díjakkal is elismert, országos hírű színész lett) megszólította Bérczes Lászlót, a helybeli gimnázium angol-német szakos tanárát (akiből azóta határokon túl is elismert kritikus, dramaturg és sikeres rendező lett), s átadott neki elolvasásra egy könyvecskét, melyben Mrożek Mulatság című darabja…

Egy hullámhosszon

Beszélgetés Pálfi Ervinnel

A magyar színházi szakma a Nem fáj! Lucas-figurájaként ismerte és szerette meg 2002-ben, még újvidéki főiskolásként. Következett a nagy sikerű Záróra, a Szomorú vasárnap, majd a számos díjat, például a színikritikusoktól a legjobb férfi alakítás díját kiérdemlő A Gézagyerek címszerepe 2009-ben. Negyvenedik életévét tavaly ugyanannak a társulatnak a tagjaként töltötte be, amelynél pályáját elkezdte, a…