Ami ekkor/itt jelent meg: Folyóirat

E számunk szerzői

Csáki Judit (1953) kritikus, Budapesten él Marina Davidova (1966) színikritikus, producer, rendező, a NET fesztivál kurátora és művészeti vezetője Fazakas Réka (1999) teatrológus, jelenleg Kolozsváron él Hermann Zoltán (1967) irodalomtörténész, Budapesten él Nánay István (1938) kritikus, tanár, színháztörténész, Budapesten él Péter Petra (1976) tanár, Budapesten él Proics Lilla (Kaposvár, 1967) kritikus, tornatanár, Budapesten él Urbán…

Színikritikusok díja 2021/2022

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Spiró György: Főtitkárok; Térey János, Bíró Bence, Dömötör András: Káli holtak A legjobb előadás: Káli holtak (Katona József Színház, rendező: Dömötör András), Melancholy Rooms (Katona József Színház, rendező: Tarnóczi Jakab) A legjobb rendezés: Káli holtak (Katona József Színház, rendező: Dömötör András) A legjobb szórakoztató előadás: Producerek (Miskolci Nemzeti Színház,…

A világ vége, az taxival tíz perc

Az életműdíjas Cserhalmi Györggyel Csáki Judit beszélgetett

A színházak egyszerűen elfelejtik a múltjukat. És a növendékeim nem tudják, ki volt Kállai Ferenc. El kellett magyarázni, hogy valamikor Magyarország legnagyobb színésze volt. És hogy volt egy pillanat, amikor a világ legnagyobb színésze volt. […] Nagyon nem szeretném, hogyha eltűnne az emlékezetből a… mit tudom én, Székely, vagy eltűnne a Bódy, róluk én minden…

Hermann Zoltán: Késő vágy

A Kossuth- és más művészeti díjakról

A művészeti díjak osztogatásának története – természetesen antik előzményekkel – 1341 húsvét vasárnapján kezdődik, amikor a római városi szenátus a Capitoliumon rendezett ünnepségen babérkoszorút adományoz Francesco Petrarcának. A hírnév, az ismertség és elismertség utáni vágy a művészeti, színészeti, költői „tevékenységgel” elérhető boldogságfaktorok egyike a polgári világban – és Petrarca, a poeta laureatus a minta. Ez…

Péter Petra: Függésben és függetlenségben

A magyar táncművészeti díjakról

Jelen sorok írója kapott már felkérést arra, hogy vegyen részt a táncművészeti díjazásban, nevezetesen a Lábán Rudolf-díj kuratóriumának munkájában. Három okom is volt, hogy nemet mondjak. 1. Az összeférhetetlenség: a díjra legtöbbször jelölt Hodworks társulatot fenntartó OFF Alapítvány kuratóriumi tagja és képviselője vagyok 2002-es alapítása óta. 2. Az idő: nem tudtam vállalni a feladatot, hogy…

Újrarendezés/ repríz/ remake

A Vígszínházban ez év októberében bemutatott A kastély Bodó Viktor két évvel ezelőtti hamburgi rendezésének budapesti repríze. Béres Attila idén nyáron harmadszor futott neki Bob Fosse és Fred Ebb híres-neves musicaljének, és vitte színre ezúttal a Szegedi Szabadtéri Játékokon a Chicagót. Két random kiragadott példa a magyar színház jelenéből arra, hogy az újrarendezések, reprízek, remake-ek…

Nánay István: Új vagy újra?

Rendezésismétlések

Elöljáróban egy 1970-es avignoni élményemet szeretném felidézni. A Pápai Palota termeiben nyílt Picasso utolsó kiállítása, amelyen egyetlen év termése, ezernél is több festmény, grafika, szobor és kerámia szerepelt. Főleg grafikák. Már rég túl volt a békevágy jelképévé vált galambábrázoláson, de a téma harminc évvel később is újra meg újra megjelent munkásságában. E tárlat több száz…

Urbán Balázs: Játszd újra, rendező!

Az újrarendezésről

A hosszúra nyúló színházrendezői pálya alkalmat adhat arra, hogy egy alkotó többször is végiggondoljon klasszikus, félklasszikus vagy akár kortárs drámákat, és az új gondolatok, új impulzusok mentén többször is színre vigye azokat. Ezek a bemutatók általában egymástól jelentős (akár több évtizednyi) távolságban születnek meg, más társadalmi és más színházi környezetben – és jó esetben nem…

Fazakas Réka: Amiről nem tudok, az nem fáj

A copy-paste gyakorlata a román színházban

Három évvel ezelőtt, 2019 telén színházba vittem a fővárosba látogató családom; az Anna Kareninát (rendezte: Roman Polák) néztük meg a Pesti Színházban. Akkori szokásomhoz híven az előadás után olvasgatni kezdtem a róla szóló kritikákat, köztük Herczog Noémi „Öltönyös szex”[1] című írását, amely rögtön zavarba hozott, ugyanis azzal kellett szembesülnöm, hogy rendezői önmásolás, egy újrarendezés „áldozata”…

Új viszonyulások, más fénytörések

Bocsárdi László és Mohácsi János az újrarendezésről

Nem szokták szeretni a kritikusok, ha egy rendező újrarendez egy drámát. Megúszást, csalafintaságot sejtenek a háttérben. Ez a gyakorlat ennek ellenére meglehetősen elterjedt Kelet-Közép-Európában, és vannak olyan rendezői életpályák, amelyekre már-már jellemző. Mi most két formátumos rendezőt választottunk – az újrarendezés szempontjából is – különböző kulturális és politikai közegből, Erdélyből és Magyarországról, hogy erősítsék meg…