Láng Annamária még a COVID előtt a bécsi Burgtheaterhez szerződött, és a közel egy éves kényszerszünet után 2021. őszén egyből négy előadásban lehet őt látni: az Automatenbüffet, a Der Untergang des Hauses Usher (Az Usher-ház vége), a Komplizen (Cinkosok) és a Mesél a bécsi erdő című produkciókban (az előadások újra műsoron december 13-tól).
A Jászai Mari-díjas színésznő, a bécsi Burgtheater tagja, Láng Annamária és a győri Vaskakas Bábszínház színésznője, Markó-Valentyik Anna egymástól alig valamivel több, mint egy órányi utazási távolságra beszélgettek. A Távbeszélőben alkotókat kérünk fel, hogy hívják meg egy tőlük távol élő kollégájukat szakmai eszmecserére. A beszélgetést kísérte, szerkesztette: Proics Lilla.
A bécsi Burgtheater kijárási tilalom előtti utolsó előadása a várt este 10 óra helyett hajnalig tartott: a színház közönsége és munkatársai blokád alatt vártak, amíg a környéket a rendőrök biztonságosnak nyilvánították hajnali fél kettőkor a távozáshoz. Mihez kezd egymással a színész és a néző, ha vége a színpadi játéknak?
Kinek fontos ma a kegyelem? Ene-Liis Semper és Tiit Ojasoo Bulgakov-adaptációjában – egy-két útkeresőn kívül – senkinek: inkább a még több pénz, kéjes gyönyör, hatalom – korlátok nélkül. A bécsi Burgtheater Mester és Margarita (Meister und Margarita) előadása nem túl szívderítő látlelet arról, hogy állunk ma istennel, kielégíthetetlen vágyainkkal és egymással.
Mivel az idei találkozó tíz leginkább figyelemre méltó előadása közül számos a nyugati világnak a más kultúrákhoz való problematikus viszonyulását vette célba, a 2015-ös Theatertreffen ezúttal az Európába érkező menekültekkel kapcsolatos kérdésekre irányította a reflektort.
Az egyetlen, amit elmondhatok magamról, hogy abban az értelemben mégiscsak marxista vagyok, ahogy Marx fogalmazta meg: „Az ideológia nem más, mint hamis tudat.” (MATTHIAS LANGHOFF)
Tévútra került vagy éppen tévelygő lánykákból végül Herbert Fritsch Nórájának köszönhetően sem volt hiány a találkozón…
