Nagy nyereménye az előadásnak, hogy a főszerepeket ezúttal igazán fiatal színészek játsszák: László Lili és Rohonyi Barnabás. Eleve hiteles az ifjonti hevük és kedélyük.
Másképpen néz végig az ember naponta négy-öt darabot, mint mikor egy este csak elugrik színházba. Akaratomon kívül egymás tükrében kezdtem vizsgálni minden előadást, keresni a közös elemeket, hasonló témákat, megoldásokat, egymáshoz viszonyítva hoztam minőségi ítéletet is.
Puskás Panni: A kritikusok Dankó Istvánja én vagyok
Kritikakritika – Katona József Színház, Színházak Éjszakája
2011-ben jelent meg az első kritikám, azóta várom, hogy végre belekerüljek egy előadásba. De a tisztelt művészek valahogy mindig a kollégáimat választják helyettem, pedig igazán megérdemelnék egy perc figyelmet.
Puskás Panni: A XX. századdal nem szabad viccelni
Magyar nátha – kórképek a magyar nép zivataros századaiból
Két nappal a parlamenti választások előtt, a kampány okozta őrjítő hangzavarban az ember szívesen néz a magyar történelmen élcelődő kabarét. Kérdés azonban, pontosan meddig illik viccelni a magyar történelemmel.
Szólhatna az előadás sokkal nyafogósabban, impotensebben is a magányos pillanatokról, de elég tökösen szól róluk.
