Napról napra

A színikritika alapvetően szubjektív műfaj, kritikusként az ember mégis, amennyire csak lehet, igyekszik eltávolítani mondandóját a saját személyétől. Ám vannak olyan előadások, amelyeket igenis fontos, hogy a kritikus úgy igazán átfolyasson magán, s írás közben a szigorú eltartás helyett egy lépéssel közelebb engedje magát a látottakhoz.

A kiskamaszoknak ajánlott Médea gyermekei egy válás feldolgozása a gyerekek szemszögéből. Mi derül ki alulnézetből, a falon átszűrődő veszekedésekből, apa elköltözéséből, anya hangulatingadozásaiból, a kissé esetlen nagynéni megjelenéséből? A darabot a pesti felnőtt közönség két évtizeddel ezelőtt a Kolibriben Novák János rendezésében is láthatta – az eredeti mű átiratát most drámapedagógiai foglalkozással kiegészítve állította színpadra […]

A darab letölthető INNEN. Vörös Róbert: Előszó Németh Nikolett Fajankó című drámájához Ünnep, ha egy új magyar mű születik. Ünnep, ha egy jó magyar mű születik. És igazi ünnep, ha a mű bátor. Mert már ahhoz is bátorság kell, ha valaki darabírásra adja a fejét, erős szívre és bátorságra, ha nemcsak a valódit, de az igazat […]

Mindig örömteli, mikor egy új kortárs magyar szerző mutatkozhat be színpadon. Szövege megmérettetődik egyrészt az alkotók, másrészt a nézők előtt. Ez utóbbi persze már a rendezőn, látványtervezőn és színészeken keresztül történik meg, vagyis az írott drámai szöveg más művészeti ágakon keresztül értelmeződik, közvetítődik, s így ér el a nézőhöz. Az első találkozás akkor is kiemelt […]

Thomas Magill, 33 éves ír férfi egy elhagyott raktárhelyiségben különböző magnókészülékek és a saját hangja segítségével idézi fel Inishfree bűnös lakóinak és saját bűnbeesésének történetét. Ő az a furcsa figura, a falu bolondja, aki epizódszereplőként és farce-elemként kerül bele a nagy történetbe.