Napról napra

Nem emlékszem, hogy színházban valaha ennyit nevettem, sőt hahotáztam volna…

Már fel sem sejlenek takargatott érzelmek, be nem vallott vágyak.

Az egészben az energiák áramoltatása a legfontosabb.

Blanche magyart tanít egy amerikai kisváros középiskolájában.

…Rába rendezése igen erős felhős-fekete atmoszférát teremt.

Valló szkeccsszerű, olykor villanásnyi-rövid képekre szabdalja-tördeli Shaw darabját, ez az előadás ritmusának nem tesz éppen jót.

… mesei-mitikus Odesszába vezet a Radnóti előadása.

Ez a komédiája felvonultatja a megcsalás tárgykörű vaudeville-ek valamennyi tipikus helyzetkomikumát.

Mindeközben, úgy tetszik, végig itt vagyunk valahol Magyarországon, talán Budapest 24. kerületében, Thébavárosban…

Oly nagy, értékes és egyedülálló anyagot ragad meg ez a darab, hogy a másfél óra kevésnek, kissé felületesnek tűnik.

Gyors a tempó, mégis kimért, szögesen-ívesen szerkesztett a játék.

Már feltűnt a Radnóti Színházban, hogy az orosz szereplőkről módszeresen lehántják az atyai nevet, ami olyan, mintha bőrük egy rétegétől fosztanák meg őket. A nézők terhelhetőségét kímélik? Ez nem a tévé, itt nem feltétlenül kell konzumidiótákkal számolni, strapálják csak egy kicsit magukat a színházba járásra elszánt agyak. A Farkasok és bárányok szereplői még nincsenek az intimitás azon […]