Napról napra

Témájukat tekintve A Bábjátékos és a Kislányom, mondd, hogy nem igaz! időben nem esnek távol egymástól. Az előbbi Balázs Zoltán rendezésében szürreálisan és elemelten foglalkozik a holokauszt emberi pszichére gyakorolt utóhatásaival, míg utóbbi a szovjet megszállás idején rendszeres megerőszakolások történeteit dolgozza fel feketében, oratórium jelleggel, Gardenö Klaudia koncepciója szerint.

Számos kiváló Staféta-produkciót láttam az elmúlt évek során. Az évente meghirdetésre kerülő Staféta Pályázat Budapest Főváros Önkormányzatának tehetséggondozó projektje, melynek a fővárosban bemutatásra kerülő független színházi, tánc, újcirkusz és összművészeti kezdeményezések támogatása a célja. A támogatás lényege, hogy a pályájuk, s legfőképp az önálló munkásságuk elején járó előadóművészek és az induló művészeti csoportok vezetői számára […]

A catwalk koncerteknek – Nagy Fruzsina és Halas Dóra éneklő divatbemutatóinak – vannak ugyan előzményei, de ezek finoman szólva sem képeznek a magyar színházban fősodort. Szűcs Edit megelevenedő ruhaszobrait, amelyeket Árvai György és a Természetes Vészek Kollektíva látomásai keltettek életre – tehát a Trafó éppúgy ott van mögötte, mint a divat és a képzőművészet világa […]

Az emberek vidáman ízlelik, illatolják a bort, mintha egy kóstolón volnánk. Vagy ez koncert, izgalmas jelmezekben? Könnyű polgári szórakozás a karantén után a jó öreg budai zöldben.

A magyar színházi élet legizgalmasabb rendezőivel, csapataival dolgozik. Műfajt teremtett. Folyton tanul és tanít, keres és talál. NAGY FRUZSINÁval PROICS LILLA beszélgetett.

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Kelemen Kristóf: MEGFIGYELŐK; Székely Csaba: 10 A legjobb előadás: 10 (Radnóti Színház, rendezte: Sebestyén Aba) A legjobb rendezés: A PLATONOV (Katona József Színház, rendezte: Székely Kriszta) A legjobb zenés/szórakoztató előadás: CHICAGO (székesfehérvári Vörösmarty Színház, rendezte: Horváth Csaba) A legjobb független előadás: MEGFIGYELŐK (Trafó Kortárs Művészetek Háza, rendezte: Kelemen Kristóf) […]

A lakossági ügyintézésről divatbemutatóba oltott népi daljátékot csinálni eleve annyira őrült ötlet, hogy csak nagyot szólhat, vagy nagyot bukhat – Az Ügy című ősbemutatóból, Nagy Fruzsina és Halas Dóra rendezéséből az előbbi verzió lett. Az előadás rátámadt a közönségre, pontosabban – akár a slam poetry vagy a rock zene műfaja – rámutatott a szóban forgó […]

A hallgatás tulajdonképpen a hang megjelenésére és ezzel egyidejű befogadására tereli a figyelmet, azaz magára a performativitásra; pontosabban a megfigyelés/érzékelés performativitására,[8] ami az úgynevezett kognitív, más szóval „cselekvő nézést” létrehozza.

Másrészt a Tabu kollekció ruhakölteményeinek nagy része inkább vicces, bájos vagy épp – a maga abszurd tematikájával együtt – szép, mint provokatív. A halál ebben a humoros formában pont annyira jellemző téma, amennyire nehezen megközelíthető a maga komolyságában.