Tag Archives

Archive of posts published in the tag: Szenteczki Zita

„A veszély, hogy bekapcsol az öncenzúra, állandó”

Szenteczki Zitával Dézsi Fruzsina beszélgetett

Szenteczki Zita alig néhány éve, 2017-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem bábrendező szakán. Azóta számos kőszínházi előadást és független projektet tudhat maga mögött, sőt már túl van egy alkotói kollektíva megalakításán és az abból való kilépésen is. Legutóbb egy egészen új szerepkörben próbálta ki magát: Saját drive című előadásában performerként van jelen a színpadon.…

Rádai Andrea: Esernyők zizegnek

Nemes Anna – Raubinek Lili – Szenteczki Zita: Saját drive - Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház

A sötétben három bársonyos női hang meséli gyermekkori álmait: bölcs csacskaságok, (ir)racionális jövőképek, karriervágyak zsonganak a mikrofonban. Olyan gyors tempóban jönnek a mondatok, hogy bár érzékeljük a különböző szólamokat, mégsem tudjuk élesen körülhatárolni a három személyiséget: összeolvad az, ami közös és ami megkülönböztet. A Saját drive következő jeleneteiben aztán szétválik egymástól és egyre jobban körvonalazódik…

Álljunk meg egy pillanatra!

Körkérdés

ARI NAGY BARBARA dramaturg Kevés dolgot értékeltem át magamban, ha őszinte akarok lenni. Tulajdonképpen azon csodálkozom, hogy ennyire meg vagyunk lepve. Hogy ennyire készületlenül ért lélekben, amiről sejteni lehetett, hogy bekövetkezik. Régóta gondolom azt, hogy semmire nem tudunk nemet mondani, önként, tudatosan, egyenként és közösen. Mint a kutya, aki beszabadul a kamrába, és addig zabál,…

Borgos Anna – Pethő Tibor: Szalánczky Éva hiánya

Galgóczi Erzsébet: Törvényen belül – Narratíva produkció

Az alapanyag egy ötvenes évek végén játszódó regény 1980-ból, amely akkor politikai és szexuális tabukat feszegetett, a kettőt (a politikai és szexuális „elhajlást”, kívülállást és önfelvállalást) egymásra vetítette. Az előadásban ennek a súlya, tétje (számomra) nem jött át, valahogy a levegőben lógott minden jelenet.

Gabnai Katalin: Színművek nekifutásból

Hat pályamű az Első Magyar Karantén-Színház és a Litera drámaversenyéből

A koronavírus-járvány okozta élethelyzetekre reflektáló, legfeljebb háromszereplős és maximum negyven perc hosszú egyfelvonásosok írására kértek fel kortárs szerzőket a kiírók, de a felkérésekkel egy időben – a vállalkozó érdeklődők számára – nyílt pályázatot is hirdettek. A felhívást március utolsó napjaiban tették közzé, gyorsan kellett dolgozni. Mindenki csak egy, vadonatúj művet küldhetett be április 15-ig. A…

Papp Tímea: A kés meg a torta éjszakája

Édes Anna – Örkény Színház

Elképesztően nehéz feladatot kell Zsigmond Emőkének teljesíteni: egyszerre kell erősen jelen lennie és láthatatlannak maradnia, úgy kell háttérbe húzódnia, hogy egyetlen pillanatra se szűnjön meg ottlétének súlyos, nyugtalanító érzete.

Németh Fruzsina Lilla: Buborékhasadás

Mítosz manufaktúra és European Freaks – két színházi előadás a Bánkitó Fesztiválon

Hegymegi Máté, Pass Andrea, Szenteczki Zita és Kovács D. Dániel előadása a mesék világát olvasztotta egybe a természettel, míg Boross Martin és a STEREO AKT produkciója az Európai Unió magától értetődő értékeiről való gondolkodás lehetőségét kínálta fel a résztvevőknek.

Radikális az, ami…

Azt szokás mondani, hogy ma már nincs tabu, „mindent szabad”, de vajon tényleg ekkora lenne a belső és környező szabadságunk? Körkérdésünkben kortárs színházcsinálókat és gondolkodókat kérdeztünk arról, mit jelent számukra a „radikalitás” a színpadon 2019-ben Magyarországon. Hiszen ha Brechttel együtt hiszünk a néző kizökkentésének fontosságában, akkor azt is tudnunk kell, hogy szerinte minden korban és…

Nagy Klára: Tizenkét Fanni

Küszködik és teremt – Gyarmati Fanni naplója – SZFE

Kevés olyan megemlékezés van, ami ennyire távol marad mindenféle pátosztól, és ahogy a galéria előterében csak halk nyüzsgés hallatszik a Fannik egymásba fonódott hangjából, nem tudok nem Esterházy egy lapra leírt Iskola a határonjára gondolni.

Tompa Andrea: Egy egész életen át tartó projekt

Maeterlinck–Darvas–Ádám–Závada: A kék madár – Budapesti Operettszínház

Az előadás számos alkotói (költők, dramaturgok, zenészek) a sztanyiszlavszkiji mesejáték-hagyomány mentén ragadták meg a Maeterlinck-darabot. Hogy miért ragaszkodik a magyar színház szinte kivétel nélkül ahhoz, hogy egy mese csakis gyerekeknek szólhat, messzire, vélhetően a magyar realista színjátszási hagyományokhoz vezető kérdés.