Napról napra

Kalandos agymunkára invitálja a nézőket a Pesti Színház nemrégiben bemutatott darabja, az Inkognitó. Nick Payne angol színdarab és forgatókönyvíró, aki 2009-ben ígéretes tehetségként kapta meg első darabjáért (If There Is I Haven’t Found It Yet) a George Devine-díjat, ma már az egyik legismertebb kortárs író. Főszerepeit többek között Jake Gyllenhaal játssza, legutóbbi együttműködésük a Broadwayn, […]

Színházkísérletek politikára kis- és nagyszínpadon – ez lehetne az alcíme annak a tanulmánynak, amely a Miskolci Nemzeti Színház friss bemutatóinak igen vaskos közéleti vonásait helyezné előterébe. Merthogy Woland és Tartuffe mellett felsorakozik itt a teljes magyar elit, sőt még a kocka is fordul egyet: kivételesen ők húzzák a rövidebbet.

A Radnóti Színház sokat akart markolni, amikor úgy döntött, Ruzante félévezredes drámájával, A csapodár madárkával nyitja meg az évadot. Legyen kicsit klasszikus, de reflektáljon aktualitásokra, lehessen nevetni is, de ébresszen gondolatokat, vessen fel kérdéseket, de inkább csak ironikusan. Szőcs Artúr, Peer Krisztián szövegéből megrendezte a reneszánsz drámába oltott, magyar Amerikai Pitét – az eredmény: majd […]

…nem volt sok a kettő egymás után, jobban „látszanak” így az egyes előadások erősségei és gyengéi. Azt is élveztem, hogy még emlékszem a szövegre, feltűnik, melyik rész nincs benne az egyikben, mi hiányzik a másikból, tanulságos összehasonlítani, hogyan oldották meg a fontosabb jeleneteket.

A Szőcs kreálta kavalkádban sok a kifordítom-befordítom és az ellentétező jelleg.

A látott előadások alapján úgy érzem, az igazgatóváltást munkahelyi, igazgatási, hivatali, szakszervezeti ügynek tekinthetjük, esztétikai, művészi kérdések nemigen játszottak benne szerepet.

A darab görbe tükrében is képes megőrizni a kritizált világ báját…