Napról napra

Általánosan elismert igazság, hogy mindenkinek megvan a maga meghatározó Büszkeség és balítélet élménye. Sokaknak a „Colin Firth a tóban” BBC-sorozat égett be, míg másoknak a Keira Knightley által fémjelzett játékfilm. Magyarországon kisebbségben vannak azok, köztük én is, akik a bollywoodi Bride and Prejudice verziót látták először, melyben az egész regényben meghúzódó osztályfeszültséget a legegyértelműbben mutatták […]

Kavicsok csikorognak a lábak alatt, sírkövek szolgálnak ágyul és asztalul, a palota nejlonnal borított vasszerkezete üvegház, amely megvédi az uralkodó elitet a népet sújtó örök téltől. Mélyfekete és sápadtfehér színekből szőtt világ ez, absztrakt tér, amelyben kísértetként bolyong a halovány Elektra, és amelyben a színek csak hazudhatnak, az ékszer gazemberek fizetsége és lehetséges fegyver, az […]

Majd hetven évvel ezelőtt, Elia Kazan rendezésében került bemutatásra ez a darab a Broadway-n. 1958-ban film is készült belőle, Liz Taylorral és Paul Newmannel. Az Európa Könyvkiadó 1964-ben jelentette meg Williams Drámák című kötetét, s benne a három felvonásos színművet, aminek 1967 februárjában volt a hazai ősbemutatója – Ruttkai Éva, Darvas Iván és Páger Antal […]

Generációs különbségek és értékkonfliktusok adják az apropót az emberi kapcsolatok boncolgatásához mindkét Valló Péter-rendezésben, az egyikben az anyós, a másikban az após feszül össze a vejével. A feltárás óvatos, akár egy kis unalom árán is kíméletes, és leginkább a színészeken múlik, ha egyszer-egyszer véletlenül mélyebbre sikerül vágni.

A Pesti Színház előadása, Valló Péter rendezése alatt volt bőven időm töprengeni a darabválasztás lehetséges motivációiról, szereposztási lehetőségekről, kényszerekről, kompromisszumokról…

Nem akármilyen kőművesmunka kellett ahhoz, hogy erről a darabról lebontsák a rákövesült fölösleget. De a részletező utasítások, a magyarázó feliratok, az előírt zenei és világításbeli effektusok elhagyása után is épen tudott maradni az építmény. A történet ma is hat.

Feltámad és újjászületik, aki és ami feltámadhat és újjászülethet, de a jelen nyitottsága, a fiatalok frigye csupán kétséges másolata a múlt harmóniájának, az újrakezdés az ujjongás mellett csupa szorongás, és két végleges halottat már sosem kap vissza az élet.

…a Valló rendezte színjáték mindvégig megmarad a kellemesség relációján belül.

…többnyire leképezi a szerzőnek a művéhez írott, meglehetősen részletes utasításait – a külsőségekben mindenképpen.

…az előadás középpontjában Iván Karamazov, az ő bűne vagy gyengesége, legfőképpen pedig bűnhődése áll.

A karakterek néha már a paródia határáig elrajzoltak…

Már fel sem sejlenek takargatott érzelmek, be nem vallott vágyak.