Napról napra

Egy év szünet után, 2019-ben tizenegyedszerre játszották Wagner Ringjének immár világhírű előadását a Müpában. A külföldi és itthoni közönség ráadásul ezúttal két teljes sorozatot ünnepelt teltházzal. Az ismert alapparaméterek: a tetralógia szünnap nélkül, négy egymást követő napon hangzik el, egyes figurákat az óriási hangi megterhelés miatt váltott énekesek alakítanak, a rendezés minimalista, a szereplők nem jelmezben, […]

Látszólag nem sokat változott a bemutató óta a budapesti Wagner-napok legfontosabb előadása, a Ring. A rendező ugyanaz: Hartmut Schörghofer, és most is Fischer Ádám állt a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának élén. A színpadkép is hasonló: egy negyvenöt fokos szögben megdöntött rámpa fölött és mellett állnak a szereplők. Ám mögöttük, a LED falon, már nem ugyanazokat […]

Oberhoff könyve könnyen-gyorsan olvasható és maximális szellemi élvezetet nyújtó olvasmány, szinte „strandolvasmány”…

Az előadás ötletkavalkádja fölsorolhatatlan.

Az adott pillanatban kell élni és énekelni, nem magamat ismételni. Kitaláltam egy új Logét; hogy mennyire sikerül megvalósítani, az kérdéses, hiszen nagyon rövid a próbaidő…

Szikora János vesztaszűzként őrzi a Wagner-szentélyt.

Fischer pompásan bontja ki a darab egységes ívét és belső formáit…

Más aura ez, tőlünk kétszáznegyven kilométerre, még csak nem is hasonlít a miénkre.

A második felvonástól kezdve egy féldiktatórikus polgári államot látunk, rendőrkutyákkal…

Az opera mint megvalósult összművészet a zenei hangzás, a látvány, a szó és a dráma minden lehetőségét úgyszólván tetszés szerinti kombinációban használhatja, ezért rendkívül gazdag műfaj.