A Színház folyóirat februári számában több cikket szenteltünk a megfigyelők / megfigyeltek témájának. A kiindulópont Kelemen Kristóf Megfigyelők drámája és előadása volt, mely a szexuális orientáció és az ügynökkérdés összefüggéseit vizsgálja a hatvanas évek Magyarországán.

A drama letölthető INNEN

A blokkban számos izgamas cikk található, az Imre Zoltán és Ring Orsolya szerkesztésében megjelent Szigorúan titkos című kötetre reagálva Szabó István a Jézus Krisztus Szupersztár Magyarországára érkezéséről ír; interjút készítettünk a Molnár Gál Péter-hagyaték jogörökösével; és két fejezetet közlünk MGP Coming out című kéziratából; végül a folyóirat egykori munkatársairól a román állambiztonság jóvoltából készült két jelentéssel foglalkozunk.

Ezt egészítjük ki Kelemen Kristóf drámájának szövegével, melyet nagy örömünkre a szerző rendelkezésünkre bocsátott, hogy olvasható legyen a szinhaz.net felületén.

Jelenet a trafós előadásból. Fotók: Csányi Krisztina

„A Megfigyelők (…) a folyamatos gyanakvás állapotát mutatja be a maga dokumentarista bázisú, azonban most fikciós, időnként álomszerű pszichothriller-krimijén keresztül. Mintha David Lynch mesélné el a gulyáskommunizmust. (…) A bizalmatlanság, amely az előadásból árad, olyan, mindennapjainkat átható, alapvető tapasztalat, amelynek eredetét a Megfigyelők úgy kutatja, hogy százhúsz percre létre is hozza ezeket az érzéseket a Trafó klubhelyiségében.”  (Herczog Noémi: Időcsapda. ÉS)

„A Kelemen Kristóf által írt és rendezett, az évad kivételes pillanataihoz tartozó előadása 1965 Magyarországán játszódik: nyitómonológja azt a termékeny kettőséget tudja felmutatni, ami egyszerre szól az állambiztonsági múltról és figyelmeztet saját hatalmi retorikájának hamisságára. És ezáltal jelenünkre.” (Tompa Andrea, Magyar Narancs)