Kevés olyan megemlékezés van, ami ennyire távol marad mindenféle pátosztól, és ahogy a galéria előterében csak halk nyüzsgés hallatszik a Fannik egymásba fonódott hangjából, nem tudok nem Esterházy egy lapra leírt Iskola a határonjára gondolni.

Vannak történetek, amik otthonossá teszik Budapestet, bizonyos helyekkel elég egymásra biccenteni. Ilyen például, hogy a Csészényi kávézó amellett a krisztinavárosi templom mellett van, ahol Széchenyi István házasodott, vagy hogy Budapest legrégebben működő órája még mindig a Múzeum körúton áll egy kis beugróban. Ilyen köztudás az is, hogy Gyarmati Fanni élő történelemként a Jászai Mari téren lakott évtizedeken keresztül 2014-es haláláig.

Fotók: Ránki Dániel

Attól a bizonyos háztól két sarokra, a pozsonyi úti Amikor Galériában egyszeri alkalommal, június 19-én tizenkét fiatal színész: Barna Lilla, Bartos Ági, Bori Réka, Czvikker Lilla, Ladányi Júlia, Mentes Júlia, Messaoudi Emina, Nagy Katica, Nagy-Bakonyi Boglárka, Pájer Alma, Pálya Pompónia és Széles Flóra olvasta fel Gyarmati Fanni naplóját hét óra alatt, úgy, hogy mindnyájuknak egy-egy év jutott. Heroikus vállalás, egyéni küzdelmek egy nagy csapatjáték keretében, melyet végig kísér az állandó kérdés, hogy bírják-e a színészek, be tudják-e fejezni az olvasást időben.

A nézők a színészek között csatangolnak, vannak, akik csak belehallgatnak a felolvasásba, vannak, akik órákig a galériában maradnak. Egy azonban biztos, mindannyian különböző, de sokszínű Gyarmati Fanni képpel távoznak, hisz végső soron a szerencsén és a személyes preferenciákon múlik, hogy valaki a huszonhárom éves, szerelmére vágyó lányt hallgatja-e többet, vagy a felnőtt nőt, aki imperialistának nevezi Sztálint és a világforradalomról elmélkedik. A mozaikokból azonban mindenképpen összeáll egy kivételes nő képe, aki egyszerre tűnik ki intelligenciájával, kitartásával és éles nyelvével.

Nemhiába volt a napló megjelenése 2018 egyik nagy irodalmi eseménye: azon kívül, hogy kiváló kordokumentum, mely a kor értelmiségi közegén kívül olyan, mára már elfelejtett jelenségekről is tudósít, mint például a Márciusi Front, szigorú, pontos és főleg zavarba ejtően intim, jelentős irodalmi szövegről van szó. Az előadásnak is lesz egy jelentős öröksége: a tizenkét sávos hangfelvétel, mely az egész napló felolvasását tartalmazza, elérhető lesz a Színház-, és Filmművészeti Egyetem honlapján.

Az előadás tapintatos főhajtás Gyarmati Fanni és az ő embertelen ereje előtt, amivel a sajátja mellett férje, Radnóti Miklós életét is egyben tartotta, és valahol minden nő előtt, akinek képességei nem tudnak megmutatkozni párjuk árnyékában. Ehhez a gondolathoz illeszkedik a cím is: a ”küszködik és teremt” eredetileg Radnótira vonatkozik, ám a címadás egyértelműen Gyarmati Fannira ruházza át. Értelmezhető áttételesen az alkotókra is, a folyamattal járó küszködésre és annak eredményére. Kevés olyan megemlékezés van, ami ennyire távol marad mindenféle pátosztól, és ahogy a galéria előterében csak halk nyüzsgés hallatszik a Fannik egymásba fonódott hangjából, nem tudok nem Esterházy egy lapra leírt Iskola a határonjára gondolni. Az izzadtságszagú emlékezetpolitika megtorpedózásáért egyébként  maga Gyarmati Fanni tesz a legtöbbet, sokszor egyszerűen túl vicces a szöveg, és muszáj hangosan felnevetni.

Szenteczki Zita és Porogi Dorka rendezésében a nézőkön kívül a színészek is járnak-kelnek, az idősebb Fannik benéznek a fiatalabbakhoz, és fordítva, figyelmesen hallgatják egymást. Bár a színészek mind-mind saját Fannijukat formálják meg, vannak az előadás egészét befonó, éveken átívelő motívumok, amik összetartják tizenkét év történését. Akárhányszor megemlíti valakinek a halálát a napló, a színészek összegyűrnek és ledobnak a földre egy üres papírlapot, a felolvasásokat néha légitámadásra figyelmeztető riadóhang szakítja félbe. A legerősebb összetartó eszköz a jelmez és maga a környezet. Az összes Fanni fehér szoknyában, blúzban és kabátban olvassa a naplót, a galéria pedig sajátos zugaival, bútoraival otthonossá és személyessé teszik az előadást, hisz mégiscsak ilyenfajta tárgyak között élhette le Gyarmati Fanni az életét. Sűrű tér jön létre, ahol órákig lehet bolyongani, Fanni több hónapját egyszerre végighallgatni, miközben mondjuk egy hét évvel későbbi énjét is hallani lehet a háttérben. Könnyű belefeledkezni az előadás hangulatába, a felolvasások ritmusába. Én például másfél órára mentem el kiszellőztetni a fejemet a Jászai Mari térre, de közben is csak azon gondolkoztam, mi történhet ez idő alatt tizenkét év Fannijával. Aztán nagyon megnyugodtam, hogy amikor visszatértem, még csak szeptembernél jártak.

Hol? Amikor Galéria
Mi? Küszködik és teremt
Kik? Szereplők: Barna Lilla, Bartos Ági, Bori Réka, Czvikker Lilla, Ladányi Júlia, Mentes Júlia, Messacoudi Emina, Nagy Katica, Nagy-Bakonyi Boglárka, Pájer Alma, Pálya Pompónia, Széles Flóra. Jelmez: Lokodi Aletta. Zene: Mátyássy Szabolcs. Hang: Stark Ervin, Gruber Zoltán. Színházpedagógus: Végvári Viktória. Asszisztens: Vajdai Veronika. Rendező: Szenteczki Zita, Porogi Dorka