…a Hatszín Teátrummal egy, elsősorban a gyerekközönséget megcélzó színház kezdte meg működését. Erre utal a „Budapest új játéktere” szlogenjük is.
Táncfilm-e, ha száz búgócsiga pörög az aszfalton? Táncfilm-e, ha turisták botorkálnak, fröcskölnek, integetnek, fotóznak, áztatják magukat Európa legvadabb zuhatagában? Táncfilm-e, ha emberek közönyösen előre nézve ereszkednek le egy mozgólépcsőn?
Új e-dráma: Gianina Cărbunariu: Artists talk (Művészek találkoznak)
Győrfi Kata, a darab fordítójának ajánlójával
Az Artists Talk (Találkozás a Művészekkel) szereplői alkotó emberek, projektek kezdeményezői, újságírók és kritikusok.
A fesztivál átszövi a várost, és a hét közepére magába szív ez a szimbiózis, élvezettel fedezem fel az újabb és újabb helyszíneket. Loholni kell és megérkezni, de igazán, beleállni szűgyig a felkínált időbe.
Szórakoztató magánszínházként működik tovább az Átrium, de társadalmilag érzékeny és fontos előadásokat tűz műsorára. Alföldi Róbert két előadást is rendez, Bodó Viktor jövőre csak itt dolgozik magyarországi színházban, Horgas Ádám Orwell 1984-ét viszi színre Bereczki Zoltánnal a főszerepben, Pass Andrea társadalmi aktivitásra buzdítja majd a fiatalokat, de lesz kiállítótér, Semmi konferencia és tévéműsor is a…
A Víz/választó színházi vitája során (…) a közös definíciós alap hiányzik, mindenki a saját értelmezése felől közelít az adott kérdéshez, mely sok esetben azt eredményezi, hogy az érvek egymás mellett és korántsem egymásra épülve hangoznak el.
Miközben a vérmes szerelmi háromszögek vagy inkább négyszögek egy politikai geometria szabályrendszerébe illeszkednek, szellemességük és már-már kaszinóba illő pókertechnikájuk Molnár Ferenc polgári vígjátékainak világát idézik, de éppen mert parvenük játsszák, egymással és egymás ellen vívott csatáik – éppen az alakok első-generációs kisszerűsége miatt – mai államférfiúink és álomnőik szókimondó bohóctréfáivá silányulnak.