Category Archives

Archive of posts published in the category: 2021. április, Színház.NET

Puskás Panni: Már csak egy kicsit kell kibírni

Dollár Papa Gyermekei: Torkig – kisfilm

Online színház, online oktatás, Zoom-interjú, már csak egy kicsit kell kibírni, felelősségteljes viselkedés, munkanélküliség, bezártság, magány – a jó ügy érdekében viszonylag keveset beszélünk róla, milyen pszichés következményei lehetnek annak, ha úgy teszünk, mintha minden a legnagyobb rendben menne.

Kollár Zsuzsanna: Ahol Protopopov a főnök

Soltis Lajos Színház - Szentendrei Teátrum: 3 nővér

A 3 nővér a boldogság és az esztétikum iránti vágy alapélményére fókuszál, a Sardar Tagirovsky rendezésében tavaly bemutatott poétikus előadás dramaturgiája és a szerepformálásai ehhez igazodtak.

Kelemen Roland: Shakespeare, vagy ez az, amit akartok…

A TRIP által indított Shakespeare/37 sorozat első három része

„Ó, még egy Shakespeare” helyett egyből harminchét, de nem csak úgy biztonságosan manőverezve, hanem egyből műrepülésben – az első három rész alapján legalábbis nyugodtan kijelenthetem ezt.

Érted, értem – Tompa Andrea színházi beszélgetései 8.

Vészkijárat – a Freeszfe működése

2021. április 1-én a Színház folyóirat Facebook-oldalán került sor Tompa Andrea Érted, értem színházi beszélgetéssorozatának nyolcadik adására, melyben a Freeszfe működéséről volt szó. A beszélgetés videófelvételét most a honlapunkon is megosztjuk olvasóinkkal.

Gabnai Katalin: Krumpli, kalap, banyatank

Pál Mangor Kvammen - Torfinn Nag - Jon Arne Sægrov - Per Inge Torkelsen: Maggi és Lillemor - Mamu alatt izzik a parázs, Pinceszínház

Különös vásári vígjátéknak volt házi bemutatója januárban a Pinceszínházban. Ám azóta az előadás csak online formában tudja elérni a közönségét. Bár hogy milyen célközönséget képzel magának ez a Hamvai Kornél fordításában színre került könnyes bohózat, azt nem könnyű megválaszolni.

Rihay-Kovács Zita: Miért olyan nagy dolog egy etikai kódex kiadása?

Az elmúlt hetekben két kőszínház, a Vígszínház és a debreceni Csokonai Színház jelentette be, hogy elkészítette az etikai kódexét, mindkét dokumentum elérhető a színházak honlapján. Nem ezek a színházak voltak az elsők, de úgy tűnik, ezek törték át az érdektelenség és passzivitás falait, és ennek eredményeként remélhetőleg egyre több színház kezdi el a szervezeti kultúra…

Aradi Hanga Zsófia: Az Ilosvai Band úgy tolja a Toldit, ahogy kevesen

Csokonai Színház: Toldi

„Lehet a Toldit szeretni, vagy nem szeretni, attól még nemzeti kincs” – kezdhetném a közhellyel a debreceni Csokonai Színház Toldi előadásának kritikáját, de nem teszem. Inkább csak annyit írok: ha a Toldi nemzeti, akkor rólunk szól, ha kincs, akkor a mi feladatunk, hogy megszerezzük magunknak. Talán a Csokonai Színház művészei is ennek a szellemében nyúltak…

Tompa Andrea: Brightside. A dolgok ragyogó oldala

Lengyel Anna (1969-2021)

Amikor utoljára beszélgettük telefonon, kérdeztem, nem tervez-e valamiféle színházi díjat létrehozni, ami a munkásságához kapcsolódna. Azt mondta, nem, nem tartja magát elég jelentős színházi embernek. Később elgondolkodtam ezen; arra jutottam, nem neki magának kell a saját jelentőségét megfogalmaznia. Az már a mi dolgunk.

Vida Virág: A görbe tükör görbesége

Hodworks: Önök kérték! (Még egy online előadás) – Trafó

Hód Adrienn koreográfus és csapata az Önök kérték!-ben képes úgy beszélni társadalmi konfliktusokról, a művészlét belső harcairól, vívódásairól, egyéni problémákról, mélyen szántó pszichológiai kérdésekről és aktuálpolitikáról, hogy közben nem arról beszél. Vagy éppen arról, de úgy, hogy messze túllépi a jelenlegi társadalmi normák által szabályozott párbeszédes formák konvencióit, és a lehető legprovokatívabb formában, tabuk, szégyen…

Új e-dráma: Szivák-Tóth Viktor: Fényeskedjék neki

Radnóti Zsuzsa előszavával

Már maga a történet is feszes drámai ívvel építkezik, megszabva a szereplők röppályáját, és megszabva az egy mondatba sűríthető cselekmény kezdetét és végét. Hogyan jut el a kötelező gyász állapotától a szétesés káoszáig egy eddig kőkemény érdekek és erő által összetartott közösség, amikor összegyűlnek a­ nagyvállalkozó vezető halála és temetése után, a szokásos toron.