„Csavar vagyok egy produkció gépezetében”

László Zsolttal Szentgyörgyi Rita beszélgetett

Hősök és gazemberek, elesettek, lúzerek széles skáláján elevenít meg sorsokat. Nagyívű, a legkisebb részletekig kidolgozott alakításait zengő orgánuma, atletikus termete még nyomatékosabbá teszi. Született csapatjátékos lévén nem szeret kimagaslani a többiek közül. A Radnóti Színház megújult, izgalmas arculatának formálója. Jól állnak neki a deviáns figurák, a saját közegükből számkivetettek, a darabjaira hullott személyiségek Platonovtól Lear…

Csáki Judit: A maffiaháború hosszú árnyéka

Durica Katarina: A rendes lányok csendben sírnak – Vígszínház

A tényanyagból és interjúkból készült regény nem tud annyira fiktív lenni, hogy túllépjen a sztereotípiák szintjén, de alighanem ez volt a cél: „szemidoku” stílben ábrázolni ezt a világot. Mindazonáltal – vagy éppen ezért – igaza volt Kovács Krisztának, hogy a három monológ színpadra való, és jól sikerült a dramatizálás, pontosabban a kimetszés is.

Hajnal Márton: Költői kérdés

Háy János: Szavalóverseny 3. rész – Katona József Színház

A Katona színpada eltűnt a díszlet mögött: egy megtévesztésig élethű, színes könyvektől rendetlen, szűk dolgozószobát látunk, ahonnan egy magányos és ideges kisember próbál költői magaslatokba emelkedni. Nem nehéz karanténbeli önmagunkra ismernünk.

Pál Edit Éva: Amikor meglátja magát a kirakatban

Meghatározatlan időre. Kirakatszínház – Tomcsa Sándor Színház, Székelyudvarhely

Kirakatszínház egy olyan kisvárosban, ahol néha – valójában szinte mindig – úgy érzed magad, mintha kirakatban élnél. Ha te nem is, a többiek, a többi városlakó biztosan kirakatban van, mert róluk jó sok mindent tudsz, és naiv vagy, amikor azt gondolod, ők nem tudnak rólad jó sok mindent. Pedig de. Még azt is, amit te…

Gubán Mária: A baj a mosdóba sem jár egyedül

Katona József Színház: Egyformák vagyunk

A Szex és New York óta tudjuk, hogy nőnek lenni nem egyszerű. Azóta, sokkal hitelesebb alkotások sorozata után megtanultuk, hogy a valóságban még ennél is nehezebb. Ami pedig Amerikában már a kétezres évek elejére közhellyé vált, Magyarországon tizenöt évvel később lett izgalmas irodalmi, színházi téma. Itthon még tényleg rugózunk azon, vajon szabad-e egy nőnek úgy…

Új e-dráma: Bánki Gergely – Gábor Sára – Polgár Csaba: Zűrzavar 2045

Varga Zsófia előszavával

Ahogy az eredeti is rendkívüli éleslátásról, pszichológiai érzékről és kritikai gondolkodásról tanúskodik, az átirat is megtartja a kíméletlen külső nézőpontot és az aktualitásra épülő humort. Egyértelművé teszi: ha más díszletek között is, de ugyanaz történik, mint száz éve. És feltehetően ugyanez lesz 2045-ben is.

Kolozsi László: A királyság is bezárt

2in1 kritika: Verdi: Don Carlos, Erkel Színház és Schiller: Don Carlos, Radnóti Színház

Verdi művének középpontjában a szerelem és a hatalom áll, ám Schiller művének középpontjában, ha rendezőnek ez a szándéka, állhat a szerelem vagy a hatalom – is. Ez attól is függ persze, hogy a kifejezetten hosszúnak számító Schiller drámát a dramaturg és a rendező együtt hogyan alakítja, mit is szeretnének láttatni, mit szeretnének kiemelni.

Szoboszlai Annamária: Robottá öregedni, vagy…

2 in 1 kritika: a Tranzdanz: LOST és Simkó Beatrix: A kredenc a pincében maradt („elő-adás”) című online bemutatójáról

Vajon hány évet kell megélnünk ahhoz, hogy gondolatainkba erősen befészkelje magát az idő múlásának a gondolata? Hogy elkezdjünk azon tűnődni, hogy a számunkra megadatott időt milyen tevékenységgel, hol szeretnénk eltölteni, milyen térben, milyen világban? Olyanban, ahol az élettől szagosra izzadja magát az ember, vagy a test mozgását nem igénylő (a hús-vér testet sem igénylő) steril…

Bogya Tímea Éva: The real kids of the 90s

STEREO Akt: Ex katedra. Tanmesék a 90-es évekből

A személyes élmények és visszaemlékezések mellett megjelenik a kilencvenes évek társadalmi és iskolai berendezkedése is; az, hogy ezek működése és struktúrája hogyan íródik bele a fiatalok viselkedésébe.

Faluhelyi Krisztián: Genya viszonyok

Urbán András: Pass-Port trilógia

(…) az alcímek utalásai alapján – Szabadka, Szeged, Európa –, továbbá a trilógia koprodukciós volta miatt elsősorban arra számítottam, hogy bizonyos kérdések – nemzeti identitás, magyarságtudat, Európához való viszonyunk stb. – más és más nézőpontból való megjelenítése fog az előadások középpontjában állni, hogy a három helynév térbeli elmozdulást, nézőpontváltást, esetleg egy táguló keretet fog jelenteni…