Napról napra

Genderkonferencia, egy metodista lelkész bigott feleségének könyvbemutatójával egybekötött szexuális felvilágosítás, idézés a Nemzetszaporulat Bizottság elé, szülés felcserélt nemi szerepekkel, válási parti. Az Orlai Produkciós Iroda és a Füge Produkció előadása mozaikszerűen, erősen túlzóan, már-már parodisztikusan ábrázolja ezeket a motívumokat. Így keresi a választ arra kérdésre, vajon érvényesek-e a száz évvel ezelőtti leánynevelő brosúra tanácsai a […]

A Kalamazoo üzenete igazán szívmelengető, csak éppen a darabot mulasztották el megírni hozzá az amerikai társszerzők. Hernádi Judit és Kern András azért így is teljes sikerrel eljátssza az ilyenkor eljátszhatót.

Párizsi lány egy pszichiátriai csoportterápiáról (Tok-tok) a házasélet buktatóit ízlelgető friss házas egy New York-i tetőlakásból (Mezítláb a parkban), naiv, elnyomott vidéki asszony a rendszerváltó évek Magyarországáról (Redőny). László Lili változatos karaktereinek néhány legutóbbi állomása az Orlai Produkció égisze alatt. Szerethetőség, humor, intenzitás dolgában nem szenved hiányt a harminc felé közeledő színésznő.

A Tok-tok nem hangutánzó szó, hanem a kényszeres neurózis fedőneve. Merthogy a kényszeres neurotikusok fülének nem kifejezetten kellemes az eredeti kifejezés, így egyikük e játékos hangsorra kereszteli át a betegség elnevezését. Laurent Baffie bohózata egy szakorvosi rendelőben játszódik, ahol a betegek az állandóan elfoglalt sztárpszichiáterre várakoznak. S mivel az orvos csak nem akar megérkezni, az […]

Ahogy elolvastam az Orlai Produkció új bemutatójának címét, szinopszisát, szereposztását, rögtön megképződött a fejemben egy generation gap-dramedy, a maga lehetséges történetszálaival, a karakterek közti konfliktusokkal és békülésekkel, nagy egymásra találásokkal, a fiatalok közt szövődő szerelemmel. Hát… alaposan mellétrafáltam.

Képletesen ez, a formálhatóság felismerése maradt emlékezetes az idei, számomra első THEALTER-ből. Az a jelenség, ahogyan a színpad és a közönség új tudást termel, a színpad felajánl, a közönség megvitat.

Általános tapasztalat, hogy bár a korlátozások több hullámban és lépcsőben mára megszűntek, messze nincs annyi nézője a színházaknak, mint a járvány előtt volt. Noha a nézők számára a jegyekért folyó verseny fellazulása és az egy főre jutó légköbméterek számának növekedése jó iránynak tűnhet, a színházaknak korántsem az. Jelentős budapesti kőszínházak mellett elsősorban függetleneket befogadó/azokkal kooperáló […]

Lemásoltam a házidat, de nyugi, egy kicsit változtattam rajta. A Városmajori Szabadtéri Színpadon két előadás volt látható az Orlai Produkciótól, egy sikeres régebbi és egy friss bemutató. Két külön előadás, de mind a kettő esetében Broadway-t járt vígjáték az alapanyag. Mindkettőben Hernádi Judit és Kern András játsszák a főszerepeket. Mindkettő témája a költözés, a szerelem […]

Nemzedéke egyik legmarkánsabb színésznője. Szókimondó, bátor, egyszerre karcos és érzékeny jelenség. A legendás Máté-osztályból startolt a pályán, az Örkényben volt gyakorlaton, és három évadot töltött a színházban, ahol elbátortalanítóan  hatott rá a sok Kossuth-díjas kollégája.  A műhelymunka örömét a Csizmadia Tibor vezette egri társulatban találta meg.  A Vígszínházhoz, ahol hat évig volt társulati tag, ambivalens […]

Bár látszólag pofonegyszerű a párhuzam lakhatási szempontból a hetvenes évek és a jelen között, a Kádár-kori környezet mégis eltávolítja a nézőt, ami pedig az amúgy bitang erős történetet is meggyengíti, illetve azt a látszatot kelti, mintha semmi se változott volna…

Úgy tűnik, hiába korszakos jelentőségű bázis és műhely a Jurányi. Nem számít, micsoda sikereket ért el az Átrium. Ahogy az sem mérvadó, mennyi fizető nézőt csalogat nézőterére a Nemzeti Színház, vagy miféle műsorpolitikát folytat az Újszínház. A tao megszüntetése, mint kulturális reform igazságtalan és átláthatatlan anyagi helyzeteket generált, viszont komoly politikai függést hozott létre. Kis […]

Két elkeserítő látleletet mutattak be szinte egyszerre a Jurányi Házban a mai Magyarországról, egymásról mit sem tudó társadalmi végekről. Míg a Hurok a politikai elit és a (fő)város keresztmetszetét hívja ehhez segítségül, Az örökség vidéken, egy faluban játszódik. Mindkét produkcióból érződik, hogy az írók és az alkotók hisznek a színház társadalmi felelősségében, abban, hogy feladata megmutatni, hogyan, […]