Napról napra

…van a szakmán belül egy komoly konfliktus, miközben arról kellene beszélni, hogy a POSzT mitől XXI. századi. Vagy a magyar színház mitől XXI. századi. Merthogy erre most nagyon nehéz válaszolni.

Hamar kiderült számomra, hogy a zsűribe zárkózni nemcsak a vállalt kötelezettség teljesítése, hanem az egyetlen lehetőség a vágyott szakmai töltekezésre.

…mindkét előadás reflektál a színész komédiás voltára, használ commedia dell’arte elemeket, szóvicceket, mesésen elrajzolt karaktereket és mindezeknek megfelelően: egyszerre vulgáris és fennkölt.

…csodálkoznék is, ha nem merülne fel Stohl András neve a legjobb férfi főszereplők, illetve a Mary Warrent játszó Péter Kata és az Abigail Willimast megformázó Szilágyi Csenge neve a legjobb női mellékszereplők között.

Erős kontrasztot képez, ahogy a két különböző rendező ugyanannak a szerzőnek a talán kissé giccs-gyanús szövegeihez nyúl.

…a Tennessee-darabban Szemenyei János, az Albee-előadásban pedig Rusznák András volt egészen lenyűgöző.

Szétszakíthatatlan, megbonthatatlan viszony ez, háttérben az örök fájdalommal, gyűlöletteljes függéssel, amely az anya halálával sem szűnhet meg.

Kétségtelen, hogy az érzékenységnek van létjogosultsága az érvek-ellenérvek rendszerében. (…) Mindez azonban meglehetősen sovány, s felfogásom szerint átlátszó érv a kritikai elemzés kiiktatására.

Két ember Liliomfiját látom hirtelen; a fiúét élőben, az apáét pedig az emlékeimben.

…háztartási gépek, fodrászkellékek hirdetésekor szokásos stílus térnyerése…

Lapunk 2015. szeptemberi és októberi számában vitát kezdeményeztünk a POSZT-ról. Számos színházi ember válaszolt arra a kérdésünkre, hogy mi a teendő a POSZT-tal, mit kéne rajta változtatni, hogyan lehetne a nemzeti fesztivál bajait orvosolni.

Telitalálatok és nagy hiányok, koncepció, függetlenek, határon túliak, nyilvánosság