Archive of posts published in the tag: Thealter

Czabala Zsófi – Holpár Anna: Küzdelem és kollektivitás

A 32. THEALTER utolsó négy napjáról

Képletesen ez, a formálhatóság felismerése maradt emlékezetes az idei, számomra első THEALTER-ből. Az a jelenség, ahogyan a színpad és a közönség új tudást termel, a színpad felajánl, a közönség megvitat.

Fancsali Kinga – György Evelin: Mi minden, és mi minden nem?

 A 32. THEALTER első öt napjáról

Másképpen néz végig az ember naponta négy-öt darabot, mint mikor egy este csak elugrik színházba. Akaratomon kívül egymás tükrében kezdtem vizsgálni minden előadást, keresni a közös elemeket, hasonló témákat, megoldásokat, egymáshoz viszonyítva hoztam minőségi ítéletet is.

Jászay Tamás: Talpraesett túlélők

A szegedi THEALTER első harmincegy évéről

Elmondom, mit ne várjon az olvasó ettől a cikktől, ami a szegedi THEALTER Fesztivál helyét és helyzetét kívánja feldolgozni, vagy legalább megkísérelni értelmezni: objektivitást és távolságtartást, rideg tényszerűséget és tudományosságot. Helyette merőben szubjektív emlékidézést, a történeti háttér véletlenül sem teljességre törekvő felvázolását, a fesztivál elhelyezési kísérletét helyi, regionális és országos kontextusban. Ha nagyon akarnám, járhatnám…

Darvay Botond – Kertvéllesy András: A virágszedés lélektana

Thealter 2021: Nagyváradi Szigligeti Színház: A tigris; Stereo Akt – Füge: Ex Katedra. Tanmesék a '90-es évekből; Böröcz Judit – Pálinkás Bence György: A kis olvasztótégely; Antje Schiffers/Myvillages, Erdődi Katalin, Török-Illyés Orsolya: Dinnyeköztársaság; FAQ Színház: A rét

Performatív gesztus a nézőtéren: ismét lendülnek a legyezők. Az előadásokban továbbra is domináns elem az alkotók érzékeny önreflexiója, emellett megfigyelhető a dokumentarista vonal sokszínűsége; a fikción keresztül a ‘90-es évektől a Dinnyeköztársaságig vezetnek (félre?) minket. Láncot tépni könnyű, na de virágot?

Bogya Tímea Éva – Kertvéllesy András: Folyamatos jelen

Thealter2021: Kosztolányi Dezső Színház: A három nővér, Manna Produkció: A halhatatlanságra vágyó királyfi, Manna Produkció: Minden negyedik, Kabdebon Dominik, Oláh-Bebesi Borbála, Csernai Mihály: ProTest – Út a forradalomhoz – színházi társasjáték, Márfi Márk: Telik – egy óra az életedből

Az első három nap után sem ereszt minket a fesztivál, jobbnál jobb előadásokat látunk, melyek mind másképp, más szempontból megközelítve szólnak a máról. Lerombolják a csodákkal szemben felépített ideáinkat és a folyamatos jelenbe invitálnak. Itt vagyunk most. Minél több alkotóval készítünk interjút, annál többen emelik ki, hogy mennyire jó ismét élő közönségnek játszani.

Bogya Tímea Éva – Darvay Botond: Éjjel-nappal Szeged

Thealter 2021: Freeszfe Egyesület: Caligula helytartója; Kosztolányi Dezső Színház: Csókos asszony lovagjai; Kosztolányi Dezső Színház: Dogville; k2 Színház: Rosencrantz és Guildenstern halott; Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem: Ahogy tetszik

Tíz nap, több mint harminc produkció és végre érintkezés, sokk! A világjárvány okozta korlátozások lazításának hevében van mit pótolni, kiváltképp, ha elmaradt színházi bemutatókról van szó. A 31. THEALTER fesztivál premier-dömpinggel és másfél év pótlásának szándékával várja a közönséget.

Faluhelyi Krisztián: Genya viszonyok

Urbán András: Pass-Port trilógia

(…) az alcímek utalásai alapján – Szabadka, Szeged, Európa –, továbbá a trilógia koprodukciós volta miatt elsősorban arra számítottam, hogy bizonyos kérdések – nemzeti identitás, magyarságtudat, Európához való viszonyunk stb. – más és más nézőpontból való megjelenítése fog az előadások középpontjában állni, hogy a három helynév térbeli elmozdulást, nézőpontváltást, esetleg egy táguló keretet fog jelenteni…

Darvay Botond – Nagy Klára: Alkotó az, aki nem visel maszkot

Előadások a 30. Thealter Fesztiválon

…erről szól a Thealter plakátjának pillangója: valamiféle önreflexión keresztül létrejött átváltozásról, alkalmazkodásról, aminek szerencsés helyzetben úgy esztétikai, mint gyakorlati hozadéka is lehet. Élni kell, még ha reánk szakadt is a mennybolt – mondaná Lady Chatterley…

Az illúzió mégiscsak megvan

Balog Józseffel Proics Lilla beszélgetett

A szegedi Thealter harminc éves, a pandémia miatt a megszokott nyárközéphez képest idén később kerül rá sor. A fesztivál művészeti vezetőjével, Balog Józseffel Proics Lilla, a Thealter szakmai beszélgetéseinek egyik állandó részvevője  beszélgetett.

Fritz Gergely: Mit tudnak a szegediek?

„Helyi előadások” a Thealteren

…különösen fontos, hogy a helyi formációk is hangot és bemutatkozási lehetőségeket kaphattak. Nemcsak a kánon csúcsa számíthat izgalmasnak, hanem a függetleneken belül a még függetlenebbek, avagy a lokális társulatok, amelyekből számos működik Szegeden, ráadásul többségük csak részben foglalkozik hivatásszerűen színházcsinálással.