Napról napra

Úgy érzem magam, mintha egy másik világba csöppentem volna – pusztán attól, hogy emberek beszélgetnek és gondolkodnak együtt, biztonságos keretek között, hogy emberek bevallják, milyen bénák tudnak lenni, és hogy hibákat követtek el. A buborékomban persze eddig is voltak ilyen alkalmak, de a világ és az (itthoni) közélet finoman szólva sem ebbe az irányba tart.

A Jurányi nem csupán a produkciók létrehozását és bemutatását támogatja, hanem közösségi házként is funkcionál. Az intézményvezetőnek, Rozgonyi-Kulcsár Viktóriának pedig a közösség egyet jelent a családdal: már akkor igyekezett olyan programokkal (családoknak és gyerekeknek szóló színházi előadásokkal, táncórákkal), játszószobával (Mocorgó-miniovival), benti gyereksarokkal és kinti játszótérrel színesíteni az épületet, amikor még nem folyt a csapból is […]

Az Átrium Színházat működtető Kultúrbrigád az évad elején bejelentette, hogy a független színházakat ellehetetlenítő kultúrpolitika miatt 2024-ben befejezik tevékenységüket. Ahogy a színház előcsarnokában több plakát is hirdeti: az utolsó évadukra, a végjátékra várják nézőiket.

Móra Ferenc kisregényén és Fábri Zoltán filmjén generációk nőttek fel. Kérdés azonban, hogy a mai fiatalokat mennyire tudja megérinteni Nyúl tanár úr története. Nézzünk csak a napjainkban zajló tüntetésekre, melyek célja a magyar oktatás megreformálása és a pedagógusok megbecsülése. Diákok százai állnak ki a tanáraik mellett: részt vesznek a tüntetéseken, sorfalat állnak vagy épp beszédet […]

A két nagy budapesti gyermekszínház évadnyitó bemutatói igencsak eltérnek egymástól. Az egyik nagyszínpadra készült, a másik a Kolibri szűk pincéjébe. Az egyiket hat, a másikat tizennégy éves kortól ajánlják. Az egyik egy bibliai történetet dolgoz fel, a másik a jelen és a közeljövő világába vezet. Az egyik bábszínház, a másiknak már a színlapjáról kiderül, hogy […]

Másképpen néz végig az ember naponta négy-öt darabot, mint mikor egy este csak elugrik színházba. Akaratomon kívül egymás tükrében kezdtem vizsgálni minden előadást, keresni a közös elemeket, hasonló témákat, megoldásokat, egymáshoz viszonyítva hoztam minőségi ítéletet is.

Nagyon rövid időn – három éven – belül négy előadás is készült az Ádám almáiból magyarországi színházakban. Nem gondolom, hogy távol áll az igazságtól, ha azt mondom, a darab alapanyaga, a 2005-ös dán film csak egy szűk nézői réteg számára hivatkozási alap, ezért nyugodtan eltekinthetünk a médiumváltás tárgykörétől, és koncentrálhatunk a dráma aktuális színpadi megvalósításaira.

…a sztori teljesen profán, mi több, rettentően hétköznapi és borzasztóan közhelyes, a karakterek mélység és árnyalat nélküliek. Vidovszky György rendező ezt az alapanyagot komolyan vette és még el is emelte, amitől a Molcsanov-lufi azonnal kipukkadt.

Miben különbözik egy gyerek- vagy ifjúsági előadás a felnőttelőadástól? Az iskolai kötelezők bemutatói mitől lesznek automatikusan alkalmasak 12-18 éves nézőknek? Hogyan fogjon hozzá egy felnőttszínház a gyerek- és ifjúsági előadások készítéséhez? Hogyan illeszthetők be egy felnőttszínház repertoárjába a gyerek- és ifjúsági előadások? Milyen tematikai, vizuális, zenei trendek vannak ezen a területen? Más-e a fiatal nézők, […]

A rendező, Vidovszky György és alkotótársa, Gyevi-Bíró Eszter szerint a néző a főszereplő szobájában ül. Mégis inkább úgy érzem: színház került a szobába. Míg ugyanezen darab első bemutatójánál a Stúdió K-ban a szoba került a színházba.

…ne higgyük légyzümmögésnek a mégoly halk segítségkérést sem.

Tényleg hátborzongató és tanulságos történet…