A szentendrei önkormányzat alig fél évvel a kinevezése után zárt ülésen hívta vissza Csató Kata bábrendezőt a Szentendrei Kulturális Központ éléről. A döntést nem támasztja alá semmilyen szakmai vagy gazdálkodási indok, csak egy: a központ májusban kilépett a Magyar Teátrumi Társaságból.

Megrendült a bizalom. Leginkább ezt ismételgették Csató Katának az október nyolcadiki testületi ülésen, zárt ajtók mögött. Más okok nem is nagyon merülhettek fel az intézményvezetővel szemben, akit a szentendrei önkormányzat keresett még meg az év elején, hogy ideiglenesen vállalja el a kulturális központ ügyvezetői feladatát. Végül május 15-én a sikeres pályázat után határozatlan időre, de legfeljebb öt évre nevezték ki a nonprofit kft élére.
A tavalyi évhez képest, mikor is 37 előadás (2 új bemutatóval) 6.368 nézőt vonzott, az idei évad 35 előadására (1 új bemutatóval) 6.524 néző ült be a nézőtérre. Vagyis a tavalyihoz képest kevesebb előadással több nézőt sikerült megnyerniük. De Csató nem csak erre büszke: az eddigi évekhez képest a hagyományteremtés területén is előrelépett, méghozzá a régi magyar drámák felolvasó színházi estjeivel. Ennek legjobban sikerült előadása abban az elismerésben részesült, hogy a következő nyári fesztiválon teljes estét betöltő előadásként kerülhet színpadra.
Ám Csató mégis elkövetett egy hibát. Májusban megkereste Gyürk Dorottya kulturális alpolgármestert, és jelezte neki, hogy a kulturális központ kilépne a Teátrumi Társaságból. Az érveit is elmondta: a közhasznú egyesület ugyanis szinte kizárólagosan a kőszínházak érdekeit képviseli. A szentendrei szervezet tevékenységét sem teátrumi, sem közművelődési feladatainak ellátásában számottevően támogatni nem tudta, és nem is tudja. Miközben a tagsági díj évi 150 ezer forint, ám Csató hangsúlyozta, nem a megtakarítás szempontjait vette figyelembe, hanem az érdekképviselet hiányát.
Júliusban elküldte az MTT-nek a kilépésről szóló levelet, majd várt. De a Társaság sem akkor, sem most nem kereste fel. Nem küldött levelet, nem is hívták fel. Ugyanakkor Gyürk nyáron szóban arról tájékoztatta, hogy a Teátrumi Társaság írásban kereste meg őket, melyben nehezményezték a kilépést, és jelezték, hogy emiatt a központ pénzügyi forrásoktól is eleshet. S bár Csató elkérte a levelet, nem adták át neki, így hivatalosan nem is válaszolhatott.
Úgy tűnik, a Társaság lobbizása végül eredményre vezetett, hiszen a szeptember 10-i testületi ülésen az önkormányzat határozatban szólította fel Csató Katát a tagsági viszony „helyreállítására”. Csató erről a testületi ülésről igazoltan hiányzott, így az ügyben felszólalni nem tudott. Véleményét, kérése ellenére sem volt módja kifejteni. De ha ott lett volna, se mondhatott volna mást, mint most: a helyreállításról szóló határozat jogilag nonszensz. Ugyanis az egyesületben egy szervezet vagy tag, vagy nem az: a tagságot képtelenség helyreállítani, legfeljebb újra lehet jelentkezni. Arról nem is beszélve, hogy az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény kimondja, hogy az előadó-művészeti szervezet művészeti tevékenysége nem korlátozható. Vagyis a fenntartó nem szabhatja meg, hogy milyen klubnak legyen, vagy ne legyen tagja a Csató által irányított központ.
Ám ekkor még úgy tűnt, hogy Csató megvédheti magát és álláspontját. Verseghy-Nagy Miklós polgármester levélben értesítette, hogy az október nyolcadikai ülésen mindezt megteheti. Csakhogy az elsején kézhez kapott testületi meghívó már arról tájékoztatta Csatót, hogy a napirenden már a következő pont szerepel: a Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője ügyvezetői jogviszonyának felmondása, új, ideiglenes ügyvezető és új felügyelőbizottsági tag kijelölése, valamint új ügyvezető kiválasztását célzó pályázat megindítása.
A fideszes többségű testület végül kilenc igen szavazattal (öt nem mellett) a visszahívás mellett döntött. Zárt ülésen, hiszen a kiszemelt vezető és a felügyelőbizottsági tag a nyilvánosság kizárását kérte, hiszen a sajtó képviselői szép számban érkeztek az ülésre. Csató az ülés után elmondta, hogy bár felolvashatta a felszólalását, de egyetlen kérdést sem intéztek hozzá, mint ahogy az ellenzéki képviselők megjegyzését is leseperték az asztalról, miszerint nem vet túl jó fényt a városra, hogy öt év alatt hat vezetőt cserélnek le a központ élén.
Végül a felügyelőbizottság eddigi elnökét, Solymosi Helénát nevezték ki ideiglenes jelleggel, amíg az új pályázatot ki nem írják, amelyet vélhetően meg is nyer majd. Solymosi a városi kommunikációs központ vezetője is egyben, így vélhetően a Teátrumi Társasággal is gördülékenyebben veheti majd fel a kapcsolatot.
A döntés után nem sokkal az interneten aláírásgyűjtés indult meg Petíció a minőségi, kulturális intézményvezetésért Szentendrén címmel, amelyhez rövid idő alatt mintegy háromszázan csatlakoztak. A petíció kiemeli, hogy az elmúlt időszakban a központ által meghirdetett programok szinte mindegyike teltház előtt zajlott és a város lakossága nagy érdeklődést mutatott az elmúlt évekhez képest. És számos jel mutatta, hogy az önkormányzat, mint tulajdonos és az általa képviselt város egésze is elégedett az új vezető munkájával.
Mivel a leváltást célzó előterjesztés nem fogalmaz meg konkrét indokokat „így attól tartunk, hogy egy jogilag nem tiszta, szakmailag nem hozzáértő, politikai érdekeket erősen szem előtt tartó vezetés alá kerülhet az intézmény. Petíciónkkal azt szeretnénk elérni, hogy Csató Kata tovább folytathassa munkáját, mely garantálni tudja a minőségi, szakmai, kulturális munkát Szentendrén”, fogalmaztak az akció elindítói.
És mihez kezd ezután, tettük fel a kérdést Csatónak?
Semmit. Rendezni fogok, válaszolta.
A fentiekhez képest nyilván egy sokkal jobb előadást.