Ezzel a keretezéssel és szemléletmóddal az alkotók nem a cselekményen belül akarnak újdonságot felfedezni, hanem kívülállóként, a közönséggel együtt akarják megfejteni az eseményeket.

A művészeti intézmények körében, amelyek azonnal reagáltak a koronavírus miatt kialakult karanténhelyzetre, a TRIP az elsők között volt. Az Első Magyar Karantén-színház főként új, kifejezetten az élő közvetítés eszközével dolgozó produkciók létrehozását tűzte ki célul. A streamelt bemutatók és koncertek mellett a TRIP két, a repertoárján már korábban szereplő előadását is „felújította”, alkalmazkodva a helyzethez. Akárcsak Az ember tragédiája, A Bánk bán per is kommunikált a közönséggel: korábban a valós térben és most az online nézőkkel is, akik az esküdtszéket alkotják az állam és Bánk közötti perben.

Magács László rendezése Katona József míves és az idő haladtával a fiatalok számára egyre nehezebben értelmezhető nyelvezeten megírt drámáját bírósági keretek közé helyezi. A Fabacsovics Lili írta tárgyalási jelenetek stílusban és szóhasználatban is követik a bírósági nyelvezetet. Ezzel a keretezéssel és szemléletmóddal az alkotók nem a cselekményen belül akarnak újdonságot felfedezni, hanem kívülállóként, a közönséggel együtt akarják megfejteni az eseményeket. Olyan ez az előadás, mint egy hosszú irodalom óra, ahol tanár és diák együtt elemzi a szereplőket, értelmezi a mondatokat, alaposan megvizsgálja a szituációkat, hogy aztán ütköztessék a meglátásokat és a véleményeket elsősorban Bánk gyilkosságával kapcsolatban.

Az előadás kiindulóhelyzete, hogy Bánk leszúrja Gertrudist, ezért az államvezetés feljelenti a bánt. A tárgyaláson a dráma végén még életben lévő és az ügy szempontjából fontos szereplők vannak jelen. Petúr, Izidóra, Ottó, Tiborc – mindegyik karakter a vád vagy a védelem tanújaként szólal fel, miután megtekintettük a vele kapcsolatos vagy őt is érintő, a perben jelentős szerepet betöltő és véleményformáló felvételt. Ezeken a felvételeken, valamint a tanúvallomásokban hangzik el Katona eredeti szövege is.

A kortárs jogi nyelven elhangzó tárgyalásba jól beágyazódnak a régies nyelvezetű videók. Az előadás játszik a (livestreamelt) színpadi tér és a külön idősíkot teremtő film váltogatásával: így csúszik egymásba finoman a kétfajta nyelvezet. A tárgyalás gördülékenységét is biztosítja a nyelvi síkok következetes és kiszámítható összekapcsolása: az „érthető” tárgyalási jelenetet egy „katonás párbeszédű” videó követi, majd a tanúvallomás, szintén az eredeti szöveggel. A bíró és az ügyvédek mai nyelven kérdeznek, a tanú az eredeti dráma szövegével válaszol, vagyis az előadás szimbolikusan megjeleníti a mai olvasó és a XIX. századi dráma közötti nyelvi viszonyt, közeledési módot.

A per a cselekmény főbb csomópontjain alapszik, amelyek mindegyike lazán vagy szorosan kötődik a királynőgyilkossághoz. A bíróság megvizsgálja Bánk hazatérésének körülményeit, a kialakuló lázadást, Melinda elcsábításának és halálának tényezőit. S bár mindvégig tisztában vagyunk az alperes Bánkot védő, valamint a felperes államot képviselő ügyvéd szándékaival, kérdéseik és beszédeik manipuláló hatásával, Magács László rendezése elég teret hagy ahhoz, hogy saját elhatározásunk alapján ítéljük Bánkot bűnösnek vagy ártatlannak. Talán színesebb és még összetettebb lenne a vizsgálat, ha nemcsak az untig ismert „sztárok”, hanem a mellékszereplők valamelyike, az egyik hajdú vagy az egyik lázadó szemszöge is helyet kapna a perben.

A színpadon játszó színészek nemcsak a tárgyalási jelenetekben, hanem a felvételeken is feltűnnek, más színészekkel együtt. A tárgyalóteremben bíróként, jegyzőként vagy ügyvédként, a felvételeken pedig az eredeti darab szereplőiként látja őket a közönség. A játszók kapcsolatot teremtenek a felvételbeli és színpadi szerepük között: egyensúlyoznak a manipuláció és a tényszerű felmutatás között. Georgita Máté Dezső a tárgyalás jegyzőjeként kicsit szeles, amiként tétova és zavart Bánk bánként a videóban. Mindkét szerepében ott van az ösztönösség. Baki Dániel heves prókátor, aki, ha kell, nyugodtan és észérvekkel tud meggyőző lenni II. Endreként a tanúk padján. Dékány Barnabás körmönfont és higgadt ügyvédként, egyenes szavú és lázadó Tiborcként. Móga Piroska is eltérő személyiségjegyekkel teremt kapcsolatot szerepei között: amilyen tárgyilagos és kimért bíró, olyan gyenge idegzetű és zavart Izidóra.

A nézőre osztott esküdt-szerep az előadás végén kap jelentőséget. Ekkor az alkotók nagyon frappánsan, a Facebook eszközeit jól kihasználva alkalmazkodnak jelen előadás körülményeihez: a közönség a kérdéseket kommentben írhatja le, illetve ott és akkor, az élőzés közben síró vagy haragos fejjel mentheti fel vagy ítélheti el Bánkot. Igaz, a végén nemcsak ebben alapvető kérdésben, hanem további kettő, a tárgyalás során felmerült, inkább mellékszálnak tekinthető ügyben is döntenie kell Bánk felelősségéről az esküdtszéknek. Ez a darab egészét tekintve következetlen, plusz kör, ám az interakciót és a esküdtszéki szerepet egyáltalán nem zavarja.

A karanténhelyzetben is a pillanatnyiság élményét teremti meg a TRIP ezen előadása is. Noha később is meg-/vissza lehet nézni a felvételt, lehet kommentelni és szavazni, az már nem ugyanaz az élmény, mint amikor ott és akkor, az élő közvetítés során reagálnak egymásra a nézők vagy éppen az alkotók az online reakciókra.

Az biztos, hogy a streamelésnek köszönhetően még több fiatal és idős nézőhöz, gimnazistához és tanárhoz jut el ez a szerkezetében egyszerű, tartalmában kifogástalan Bánk bán-per, amely így online is rádöbbent, mennyire nehéz és sokrétű feladat a(z online) világban mások tettét kívülről megítélni.

Hol? TRIP Hajó, valamint a TRIP Facebook oldala
Mi? A Bánk bán-per
Kik? Szereplők: Baki Dániel, Dékány Barnabás, Georgita Máté Dezső, Móga Piroska. Videón: Boros Ádám, Frőlich Kristóf, Kazári András, Rohonyi Barnabás, Staub Viki, Veszelovszki Janka. Író: Fabacsovics Lili. Rendező: Magács László