Az itt bemutatott három szerző egyaránt annak a reneszánsznak a példaértékű képviselője, amely az ukrán kultúrában a háború kezdete óta kibontakozott. Andrij Bondarenko filozófus és újságíró, de igazi hivatása a drámaírás. Oleszja Morhunec-Iszajenko díjnyertes filmrendező, producer, emellett író. Jelena Asztaszjeva korábban könyvesbolti eladóként és olvasószerkesztőként dolgozott, az utóbbi időben azonban szerzőként is letette a névjegyét prózai és drámai műfajokban egyaránt. Hármuk egyedi és különleges hangja együtt számol be a traumáról, amelyet Ukrajna 2022. február 24. óta átél.

Jelena Asztaszjeva: Érzelmek szótára háború idején letölthető INNEN.
Andrij Bondarenko: Túlélő-szindróma letölthető INNEN.
Oleszja Morhunec-Iszajenko: Hosszú séta letölthető INNEN.

SzínMűHely Alapítvány–Átrium: Érzelmek szótára háború idején. Fotó: Mészáros Csaba

John Freedman: Az élet lehelete: ukrán dráma a háború idején

Az itt bemutatott három szerző egyaránt annak a reneszánsznak a példaértékű képviselője, amely az ukrán kultúrában a háború kezdete óta kibontakozott. Andrij Bondarenko filozófus és újságíró, de igazi hivatása a drámaírás. Oleszja Morhunec-Iszajenko díjnyertes filmrendező, producer, emellett író. Jelena Asztaszjeva korábban könyvesbolti eladóként és olvasószerkesztőként dolgozott, az utóbbi időben azonban szerzőként is letette a névjegyét prózai és drámai műfajokban egyaránt. Hármuk egyedi és különleges hangja együtt számol be a traumáról, amelyet Ukrajna 2022. február 24. óta átél.

Félreértés ne essék, az Ukrajnában zajló háború nem pusztán geopolitikai kérdés. Ennek a háborúnak a célja megfosztani az ukrán kultúrát a létezéshez való jogtól. Bebizonyítani, hogy az ukránok valójában „kisoroszok”, hogy Ukrajna valójában „Kisoroszország” – ahogy évszázadokon át becsmérlően emlegették –, és hogy az ukrán nemzet nem létezik az Oroszországhoz fűződő viszonyán kívül. Az előbbi állításokat Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke fogalmazta meg így Az oroszok és ukránok történelmi egységéről című, 2021 júliusában megjelent zavaros történetfilozófiai esszéjében. Ez a felfogás az orosz uralkodók által évszázadok óta követett politikát tükrözi, beleértve egy 1693-as rendeletet, amely korlátozta a „helyi dialektusban” készült írásos anyagok nyomtatását és terjesztését; az ukrán nemzeti költő Tarasz Sevcsenko letartóztatását és száműzetését 1847–1857 között; az ukrán nyelven nyomtatott kiadványok 1876-os betiltását; továbbá az 1930-as évek első felének szovjet uralma által állami szinten koordinált éhínséget, amely később Holodomor néven vált ismertté; az 1930-as évek végi úgynevezett „kivégzett reneszánszot”, amelyben nem kevesebb mint 223 ukrán írót börtönöztek be, száműztek vagy gyilkoltak meg; valamint az ukrán nyelvhasználatot sújtó további tiltásokat és korlátozásokat az 1950-es és 1980-as évek között.

A ma ukrán írói számára mindez nem „távoli, elfeledett történelem”. Ők egy olyan folytonosság részeként látják magukat, amely az őseik által viselt harcokig nyúlik vissza. De – amint az az itt közölt szövegekből is kitűnik – azt is hivatásuknak érzik, hogy egy egyszeri, szörnyű pillanat emlékét a történelem számára megörökítsék, minél részletesebben lejegyezve azt a megrendülést, félelmet, dühöt és mindent átható zűrzavart, amelyet az invázió rájuk szabadított.

Andrij Bondarenko műve, a Túlélő-szindróma költői monológ, amely gyakorlatilag mindent megkérdőjelez. A háború minden megjelenésekor tagadást és elutasítást szül. Az élet nem élet. A valóság nem valós. „Hol vagyunk?” – kérdezi Bondarenko. A tereinket átrendezték és szétzilálták. A vasútállomások működnek, de többé már nem vasútállomások. A kávézók működnek, de már nem kávézók. Az emberek isznak, de ez nem ivás. Háború idején minden önnön tagadását hordozza.

Bondarenko „a végénél” kezdi darabját, és „a kezdethez” érkezik meg végül. De mivel mindennek a helyén valami más van, a narrátor egyik helyen sem ismer többé magára.

Átrium: Érzelmek szótára háború idején. Fotó: Mészáros Csaba

Jelena Asztaszjeva, aki Bondarenkóhoz hasonlóan a kijivi Drámaírók Színházának tagja, Érzelmek szótára háború idején című epizodikus szövegében egy másik megközelítést alkalmaz. A szöveget észrevételek, gondolatok, emlékek és párbeszédek elegye teszi ki, mely a terror és a káosz minél pontosabb ábrázolására törekszik, jóllehet a humor is ott bujkál benne a felszín alatt. A „Félelem” című töredékben ezt írja: „Bombáznak. Hallom az ablakból a lövedékek hangját. Ráguglizok, mit kell ilyenkor csinálni.”

Asztaszjeva rövid párbeszédekben próbál magyarázatot találni orosz barátai viselkedésére, akik nem hajlandóak felfogni, mi történik. Ez ismét hamisként leplezi le Putyin azon állítását, miszerint orosz és ukrán egy és ugyanaz. Az Érzelmek szótára tulajdonképpen a két nép közötti hatalmas különbségek katalógusaként is olvasható.

Asztaszjeva szövege a nemzetközi színtéren is érzékeny pontra tapintott. 2023 márciusáig hetven alkalommal adták elő a Worldwide Ukrainian Play Readings elnevezésű felolvasószínházi projekt keretében, amelynek jómagam vagyok a kurátora.

Oleszja Morhunec-Iszajenko Hosszú séta című műve élénken érzékelteti azt a zavart, nyugtalanságot és támponttalanságot, amit az ukránok az invázió első napjaiban tapasztaltak. A formailag nagyrészt dokumentarista mű valódi internetes híradásokból, közösségi médiás és személyes üzenetváltásokból áll össze. Morhunec szövegének görcsrohamokat idéző passzusaiban a mélyen személyes regiszter („Ráadásul még a bácsikánk miatt is aggódnak.”) keveredik az általánossal („És Ivankivban is ég valami.”) és a hivatalossal (az ukrán kormány hivatalos figyelmeztetéseivel). A Hosszú sétából az igazi élet lehelete árad. A darab zsigeri szinten kelti fel az érzést, hogy a befogadó ott van, ahol a háború zajlik, a dolgok kellős közepében, személyesen.

A szövegek fordítására és 2022. december 15-én a budapesti Átriumban tartott nyilvános felolvasószínházi bemutatójára Mayer-Szilágyi Mária szervezésében került sor. A rendező Sardar Tagirovsky volt, az előadók Biró Panna Dominika, Fodor Tamás, Hajduk Károly, Nagy Katica, Szamosi Zsófia és Váradi Gergely. A felolvasás a SzínMűHely Produkció és az Átrium koprodukciójában valósult meg az NKA, az ELTE és a Philip Arnoult alapító-igazgató irányításával működő Center for International Theatre Development támogatásával.

John Freedman az A Dictionary of Emotions in a Time of War: 20 Short Works by Ukrainian Playwrights (Érzelmek szótára háború idején. Húsz rövid színmű ukrán drámaíróktól) című angol nyelvű antológia szerkesztője.

Az előszót fordította: Pikó András Gáspár