Napról napra

…a Voyager 3-ban Gergő kapja meg „az emberiség” üzenetét, és ezzel nem dimenzionálom túl az előadást, hiszen egy egyedben, egy kis megesett történetrészletben – mint cseppben a tenger – benne rejlik a földgolyó, az egész emberiség története.

A debreceniek robusztus előadása optimizmussal tölthet el bennünket a hajdúsági teátrum műsorpolitikáját, szellemi orientációját illetően.

Fige rendezése mintha nem bízna ennyire a gyerekekben, ott egyszerűsít, ahol nem kellene: egydimenziós karakterábrázolással dolgozik.

Napjaink közéleti-politikai kontextusa nemcsak a Kiss Miska befogadói értelmezését határozza meg, hanem magát a művet is, azáltal, hogy a kortárs író (értsd: ma élő és alkotó…) – tetszik, nem tetszik – ebben a kontextusban él.

Magáról az előadásáról pedig minden bizonnyal nem véletlen, hogy Tadeusz Kantor A halott osztálya jut eszünkbe: bábok, karmester, a szereplők saját képmásai…

Itt mindenki szócső: a nekibuzdulások és megtorpanások sikertelenségeinek a szócsöve.

Jago utálja a „feketét”, mégis Coca-Colát iszik; utálja a „csokit”, mégis egymás után tömi magába a szamócás négercsókokat. Jago valójában Othellót akarja, ami az előadás szerint érthető, hiszen a férfi meleg.

…a szinte igénytelen, noha jobbára szellemes stílgyakok mögött a Máté-féle felfogásban világművészeti minták húzódnak.

…azok a részek a legerősebbek, amelyekben a két táncos együtt van jelen, egymásra rezonál, és nem azok, amelyekben egyikük vagy másikuk a vetített hátterekhez vagy a műanyagfüggönyhöz tud csak kapcsolódni.

…ami most a Kamrában, Dömötör András rendezésében látható, nem a Marat/Sade, hanem az M/S. Új korszak, új fordítás, új zene – új koncepció.

Übü papa és Übü mama itt nem véglények, éppen csak valamivel gonoszabbak, önzőbbek, közönségesebbek és hataloméhesebbek annál, mint amilyennek a körülöttünk lévő világot látjuk.

A szereplők beolvadva a wilsoni időbe és térbe: időtlenné válnak. A karakterek nem egyéni sorsokat és tragédiákat, hanem a nagybetűs, önmaga ismétlésébe fulladó történelmet jelenítik meg.